Amit tudni kell a középiskolai felvételiről
Ezen a héten kezdődik és majd csak áprilisban zárul le a hosszadalmas középiskolai felvételi procedúra az általános iskolások számára. Tavaly az Oktatási és Kulturális Minisztérium által rendeletben kizárólagossá tett egységes írásbeli rendszer elvileg a könnyebb átláthatóságot és eligazodást szolgálná, és a felvételiző diákok válláról venné le a terhet. 2009-ben a nyolcadikos diákok körülbelül hatvan százaléka írta meg a központi írásbelit. Fontos tudnivalók a középfokú felvételiről.
Idén közel ezeregyszáz középfokú iskola hirdetett felvételit, ebből ötszáz íratja meg a központi írásbelit, és valamivel több, mint háromszáz szóbeliztet is. A felvételi körülbelül százezer kiskamaszt érint, akiknek három százaléka jelentkezett nyolc évfolyamos, négy-öt százaléka pedig hat osztályos gimnázimuba, a többiek a hagyományos négy vagy öt évfolyamos képzést választották.
A központi írásbeli vizsgára, december 11-ig lehet jelentkezni, amit akár meg lehet tenni az Oktatási Hivatal (OH) honlapján megtalálható jelentkezési lappal is. Ezt a lapot abba az iskolába kell benyújtani, ahol a jelentkező diák az írásbeli felvételit meg szeretné írni. Sokan összekeverik ezt a középiskolai jelentkezési lappal, melyet februárban kell minden olyan intézménybe eljuttatni, ahova a tanuló esetleg felvételt szeretne nyerni.
Hivatalos módszerek
A kilencvenes évek végére szinte minden iskola saját felvételi vizsgát készített és írt elő. A diákok dolgát ez alaposan megnehezítette, hiszen a legtöbben nemcsak egy iskolába adtak be jelentkezést. A tanulók dolgát megkönnyítendő, a kormányzat, 2001-ben a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, 2004-től pedig a 9. évfolyamra felvételizők számára bevezette a kompetencia alapú központi írásbeli felvételit, mely elsősorban nem a lexikális tudást, hanem a készségeket - képességeket méri. A központilag szervezett írásbeli vizsga azonban csak egy lehetőség volt az iskolák számára, nem pedig a felvételi eljárás kötelező része, így a középiskolák jelentősebb része a központi írásbeli mellett -vagy helyett- továbbra is saját felvételi vizsgát szervezett. Ebben a helyzetben tett rendet tavaly a minisztérium, amikor gyökeresen átalakította a felvételi eljárást, és azokban az iskolákban, ahol felvételti hirdetnek, kötelezővé és kizárólagossá tette az egységes írásbeli kompetencia alapú feladatsort.
„A kilencedik évfolyamra jelentkezőknek nem szervezhetnek külön írásbeli vizsgát, így a hagyományos négy - öt évfolyamos képzésben, több felvételi mód közül választhatnak az iskolák” – mondta el az Eduline-nak Pósfai Péter az Oktatási Hivatal közoktatás - szakmai elnökhelyettese.
„Megtehetik, hogy csak az általános iskolai eredmény alapján válogatnak. Tavaly az iskolák ötvenöt százalékában, - ez több mint hatszáz iskolát jelent - nem volt sem írásbeli, sem szóbeli megmérettetés és csupán e szerint a módszer szerint szelektáltak. A második változat, hogy az általános iskolai előmenetel és a központi írásbeli alapján felvételiztetnek, vagy választhatják a legnehezebb verziót: beszámítják az általános iskolai eredményeket, írásbeliztetnek és kiegészítik a felvételit a helyi szóbeli vizsgával – vázolta az iskolák lehetőségeit a szakember.
Lényeges változás a felvételiben, hogy a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok felvételijein az iskolák nem kérhetnek szóbeli vizsgát, így ezek az iskolák szigorúan csak az általános iskolai eredmények és a központi írásbeli alapján választhatják ki tanulóikat.
Mint azt Pósfai Péter elmondta, a felvételi eljárás egyik fontos eleme az iskolák szabad döntéshozatala. Ennek szellemében az intézmények maguk alakíthatják ki pontozási rendszerüket, melyben - természetesen, ha tart az iskola felvételit- legalább ötven százalékot kell, hogy képviseljen a központi írásbeli eredménye, és legfeljebb huszonöt százalékot a szóbeli.
A központi írásbeli felvételi fordulók időpontja a hat - és nyolc osztályos gimnáziumokban január 22., míg a kilencedik évfolyamra jelentkezők január 23-án tehetnek vizsgát. A matematika is és a magyar írásbeli is negyvenöt percig tart, ismétlés nincs, csupán az önhibájukon kívül a vizsgáról lemaradó diákok tehetnek pótvizsgát. A tavalyi változások után mindegyik gimnázium típusba a központi felvételi feladatsorokat az OH állítja össze.
Tesztekben ki a kompetens?
A matematikai és magyar (szövegértési) kompetencia tesztek elkészítésekor azt a vezérelvet próbálták meg követni, hogy a diákok eredménye ne a családi, szociokulturális hátterüktől függjön, sokkal inkább azt mutassa meg, hogy a tanuló milyen és mennyire jó képességekkel rendelkezik.
„Én úgy látom, hogy egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kompetencia alapú felvételiztetés” – mondja Kerekes Gabriella középiskolai tanár. „Ez egy olyan új típusú felvételi, melyre a magyar iskola sokszor egyáltalán nem készít fel, mert az még mindig elsősorban ismeretközpontú. Innentől kezdve ezeknek a készségeknek az elsajátítása, begyakorlása, megint iskolán kívülre szorul és máris megdőlt az elv, hogy ne a különórákat megfizetni tudó szülők gyerekei kerüljenek csak be a jobb gimnáziumokba” – szól a pedagógus véleménye.
A kompetenciákat mérő felvételi feladatsorokat - és azok értékelő lapjait - évfolyamonként megszervezett szaktanári bizottság készíti, melyet az OH kér fel a feladatra. A bizottság tagjai nagy tapasztalatú szakemberek és aktív tanárok - tanítók, akik az adott korosztályt tanítják, munkájukért maga az elnök a felelős. Az elkészített teszteket később szakmai, nyelvi és úgynevezett mérés-metodikai szakemberek lektorálják.
„Sok buktatóval és nehézséggel jár a kompetencia alapú oktatás, van, hogy a hagyományos tananyagot plusz órákban kell megtanítanunk. Nagyon sok tanárnak nem fűződik hozzá érdeke, és néha magának az iskolának sem. Szerintem azonban a gyerekek ezzel a módszerrel fogják igazán értékelni az új ismeretek szerzését, ez készíti fel őket a későbbi tanulásra, nem a lexikális anyag bemagolása” – hangzik egy általános iskolai tanárnő véleménye.
Pedagógusok szerint a tesztre tanítás nem praktikus dolog, de azért nem árt kicsit felkészülni a vizsgára. Érdemes megnézni a korábbi évek feladatait, vagy akár próbaképpen időre kitölteni a feladatlapokat is.
Külön tesztsor készül a nyolc- hat- és négyosztályos képzésre jelentkezőknek, valamint teljesen más az új tipusú tehetséggondozó középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezők tesztlapja is.
Utolsó utáni pillanatok
December 11. korántsem a felvételik első és utolsó határideje. Az írásbelik január 22-én kezdődnek, minden diák február 11-ig megkapja az értesítést az eredményéről. Innentől kezdve neki - és az aggódó szülőknek - február 19-ig van idejük arra, hogy eldöntsék, melyik iskolákba jelentkezzen, milyen sorrendben. Lehetőség sok van, hiszen a diákok annyi helyre adhatják be jelentkezésüket, ahányra csak akarják.
Az iskolaigazgatók márciusban „rangsorolják” a gyerekeket, állítják össze tanulmányi területenként a tanulói rangsorokat, így március 18-ától április elejéig még van lehetőségük a diákoknak arra, hogy a megállapított eredmények tükrében módosítsanak, és kialakítsanak egy számukra kedvezőbb sorrendet a bejelölt iskolák között. Mindezt persze a középfokú iskolák tudta nélkül: a tanulói adatlapok nem jutnak el az iskolákhoz, azok csupán a jelentkezés tényéről értesülnek.
Speciális esetet jelentenek a tehetséggondozó iskolák. Ez az iskolatípus tavaly jött létre szigorú pályázati felvételek mellett, és végül huszonkét iskola sorolódott ebbe a kategóriába. Aki ezekbe az intézményekbe jelentkezik egy sokkal nehezebb és összetettebb feladatsort kell megoldania. Ám hogy itt se legyen egyszerű a helyzet, van olyan tehetséggondozó intézmény, ahol a „normál” központi tesztet is megíratják a felvételiző nebulókkal. A tehetséggondozó követelmények szerinti vizsgák 2009. január 30-án lesznek.
A minisztériumi rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetét is szabályozza. Nekik, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeknek az írásbeli vizsgán hosszabb felkészülési időt kell, hogy biztosítsanak az iskolák, és használhatnak akár segédeszközt (pl. számítógépet) is, szükség esetén pedig az írásbeli beszámolót akár szóbelivel is felválthatják.
Ha a diákot – aki tankötelesnek számít- az utolsó tanítási napig nem vették fel középfokú iskolába, a szülőnek kötelessége beíratni gyerekét az úgynevezett kötelező felvételt biztosító iskolába. Erre azonban ritkán kerül sor, a diákok legnagyobb részét felveszik. A nyolcadikos továbbtanulók kilencvennégy - kilencvenöt százaléka kerül be olyan helyre, amit ő választott, hetvenhárom-hetvennégy százalékuk pedig az általuk legpreferáltabb iskolában kezdi szeptemberben a tanévet.
Schäffer Dániel
Eduline
