Külföldi tanulmányutakat bemutató sorozatunk első részébe talán nem is választhattunk volna olyan szervezetet, mely régebb óta van jelen hazánkban, és pontosabb képet fest a magyar hallgatók külföldi képzési lehetőségeiről, mint az IAESTE (The International Association for the Exchange of Students for Technical Experience).

Nehéz döntés előtt állnak a mérnökhallgatók, hiszen idén is több száz, a világ minden tájáról érkező gyakorlati pozíció közül válogathatnak a kalandra és szakmai ismereteik fejlesztésére vágyó diákok. Röviden így summázhatnánk az IAESTE hazai tagszervének PR anyagaiban szereplő felhívás lényegét, de érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy mi is rejlik a hatbetűs mozaikszó mögött valójában.

Mit jelent a külföldi gyakorlat?
A külföldi tanulásnak számos formája van, ami fölött sokszor hajlamosak vagyunk elsiklani, ha más országba szervezett tanulmányi lehetőségről hallunk. Számtalan alkalommal megesik, hogy egy kalap alá vesszük a különböző ösztöndíjakat, gyakorlatcsere programokat, vagy egyéb nyelvtudást fejlesztő tanulmányutakat. Ezzel szemben azonban jelentős különbség van ezek között, mind a finanszírozás, mind a konkrét feladatok, és az elvárt haszon tekintetében. A külföldi gyakorlatok, így az IAESTE programjának célja is az, hogy a hallgatók egy idegen országban, egy a szakterületüknek megfelelő cégnél próbálhassák ki az iskolában tanultakat, bővítsék ismeretanyagukat, új technológiákat ismerhessenek meg és fejleszthessék nyelvtudásukat. A külföldi gyakorlaton résztvevők az esetek jelentős részében nem járnak kint tanulás céljából egyetemre - mint más ösztöndíjaknál -, hanem cégüknél, a tényleges napi munkába belefolyva fejlesztik szakmai hozzáértésüket. A hallgatók külföldi tartózkodásukat az elvégzett munkáért járó ösztöndíj segítségével fedezik.

IAESTE
Az IAESTE bármilyen mércével mérjük is, igazán komoly múlttal és presztízzsel rendelkezik. A mára kivívott elismerés az alapítást (1948) követő 60 év munkájának gyümölcse. A kezdetekkor kilenc nyugat-euróapai ország által alakított hálózat mára 85 tagországot foglal magában, és ezzel a világ legnagyobb szervezetei közé sorolható. Működése az egyes tagországokban tevékenységet folytató nemzeti bizottságokon alapul, akik saját hazájukban munkálkodnak, és törekszenek arra, hogy minél több hallgatójuk számára biztosíthassanak lehetőséget a programban való részvételre. A rendszer az egy-egy alapú cserére épül, vagyis ahány külföldi diáknak tud felkínálni egy ország saját hazájában gyakorlati lehetőséget, annyi hallgató utazhat ki tőle is más országokba. Éppen ezért a nemzeti bizottságok munkájának lényege, hogy minél több cégnél, intézménynél, vagy egyéb szervezetnél tudjanak gyakorlati lehetőséget szerezni külföldi diákok számára. Abban az esetben, ha egy ország gazdasági szereplői nem akarnak részt vállalni a programban, és nem kínálnak fel gyakorlati helyeket, kevesebb hallgató utazhat onnan külföldre. Ez indokolja a megpályázható ösztöndíjak számának évről évre történő változását. Az alapítás óta eltelt idő alatt eddig több mint 300.000-en vettek részt a programban. Magyarországról évente körülbelül 150 hallgató utazhat más országba, mely számnak legfőbb meghatározója a cégek alacsony szintű érdeklődése.

Miről szól a Nemzetközi Szakmai Gyakorlatcsere Program?
Sok problémát okoz manapság, hogy a felsőoktatási intézményekből kikerülő hallgatók kevés, sokszor pedig semmilyen szakmai tapasztalattal nem rendelkeznek. Ezt az űrt próbálja betölteni a program, mely lehetőséget biztosít hallgatók számára, hogy a világ 85 országának valamelyikében egy vezető vállalkozásnál szerezhessenek szakmai ismereteket és kulturális élményeket. A programban való részvétel nem csupán szakmai gyakorlat, hanem kiváló alkalom arra, hogy megismerjenek egy másik kultúrát, fejleszthessék nyelvtudásukat, bővítsék szakmai jártasságuk, és új kapcsolatokat építsenek ki a szakma külföldi képviselőivel, sőt a többi IAESTE gyakornokokkal is. A program során heti öt napos munkával és teljesen egyedi, az adott országnak megfelelő munkarenddel kell számolni. A munkán kívüli szabadidő eltöltéséről pedig az adott nemzeti bizottság programszervezői, és a világ minden tájáról érkező hasonszőrű gyakornokok által alkotott társaság gondoskodik, akik kiváló partnert jelentenek - a szórakozásról sem megfeledkezve - az ország szépségeinek feltárásában.

Kinek és milyen feltételekkel?
Az IAESTE csereprogramja elsősorban a műszaki felsőoktatásában tanuló hallgatóknak szól, de a mérnökök mellett a természettudományos, műszaki menedzser, informatikus, stb. tanulmányokat folytató diákok számára is adott a lehetőség. Más programokkal ellentétben a kiutazáshoz nincs szükség arra, hogy valaki szervezeti taggá váljon, hanem mindenki jelentkezhet, aki olyan felsőoktatási intézményben végzi tanulmányait, ahol működik a szervezetnek irodája.

A hallgatók az őszi félévben pályázhatnak, mely szándékukat egy jelentkezési lap kitöltésével kezdeményezhetik. A beérkezett pályázatokat tanulmányi eredmények, nyelvtudás és közéleti tevékenység alapján rangsorolják, és az így felállított lista szerint hátrafelé haladva választhatnak a hallgatók az adott évben felkínált gyakornoki lehetőségek közül. Aki a legjobb eredménnyel végzett az választ a legnagyobb kínálatból, aki pedig a rangsor végére került, jó eséllyel már nem jut választási lehetőséghez.

A választás során célszerű figyelembe venni a cégek által felajánlott ösztöndíjak mértékét, mely jelentős eltérést mutat minden országban. Ha egy dán és egy indiai gépészmérnök állást összehasonlítunk, akkor az első esetben átszámítva akár havi 6-700 ezer forint is lehet az ösztöndíj, míg a másodikban, csak 20 ezer. Az előre ismertetett ösztöndíjak mértéke úgy van meghatározva, hogy fedezze a kinti élet költségeit, de sok esetben ez nem fedi a valóságot, éppen ezért érdemes erre odafigyelni. Nem utolsó szempont az adott célország távolsága sem, hiszen az utazás költségét nem fedezi a program, ezt mindenki saját forrásból finanszírozza. Ebből kifolyólag egy brazil, vagy egy japán állás sokkal kecsegtetőbb, de az odajutást nem tudja mindenki vállalni.

A gyakorlat során végzett munka minden egyes esetben eltérő. Léteznek pár hónapos, de egy éves lehetőségek is. A különbség sok esetben a gyakorlat hosszától is függ, hiszen rövidebb idő alatt a cégek jelentős része kevésbé tud komolyabb ismereteket igénylő munkafolyamatba bevonni valakit, ezért az is megeshet, hogy unalmas a munka, amit persze ellensúlyozni tud az ország kultúrájának megismerésére jutó több szabadidő. Azonban általában nem ez a jellemző, mivel számos rendkívül érdekes és izgalmas lehetőség közül választhatnak a pályázók, elég ha egy a NASA-nál eltöltött kutatómunkára gondolunk.

 A program előnyei és hátrányai, más programokkal szemben:
Előny:
- nem csak a szervezet tagjai pályázhatnak
- a szervezet teljeskörű ügyintézést vállal
- viszonylag alacsony közvetlen költségekkel jár (csak az utazás költségét és egy pár ezer forintos regisztrációs díjat kell megfizetni)
- érdekes és bőséges program kínálkozik a gyakornok számára
- értékes szakmai munkát tartalmaz a program, ezáltal adott a fejlődési lehetőség, egy jó nevű külföldi cég esetében pedig komoly referenciát jelent a gyakorlat itthon

Hátrány:
- a non-profit munka hátulütője, hogy néhol akadozó az ügymenet
- az évnek csak egy bizonyos szakaszában lehet pályázni
- viszonylag kevés diák juthat ki a programmal

Összefoglalva, olyan hallgatóknak tudjuk ajánlani a programot, akik tanulmányaikat tekintve harmad és negyed évesek, jól beszélnek legalább egy idegen nyelvet, szeretnének belekóstolni a szakmai képzettségüknek megfelelő külföldi munkába, rövidtávú kint tartózkodásban gondolkoznak, szeretnék nyelvi készségüket fejleszteni és a tanulmányi átlaguk megfelelő ahhoz, hogy jó helyen végezzenek a rangsorolás alkalmával. A program a beszámolók alapján rengeteg olyan élményt nyújt a résztvevőknek, melyben másként könnyen elképzelhető, hogy nem lenne részük, de szükségeltetik bizonyos mértékű türelem a nem mindig teljes mértékben profi ügyvitellel szemben.