Minden ágazatban a kommunikációs és a problémamegoldó készséget értékelik legtöbbre a munkaadók, emellett a meghirdetett állások négyötödénél az angol nyelv ismeretét is megkövetelik a szakképesítésen és a szakmai tapasztalaton felül - derült ki az International Business School (IBS) és Profession.hu internetes portál közös felméréséből.
Mi jutna az eszetekbe, ha azt kérdeznénk, melyik az a tíz állás, amelyet sosem vállalnátok el, mert annyira rossz? Van olyan tevékenység, ami nehéz, van, ami veszélyes, és van, ami csak szimplán gusztustalan. Most megmutatjuk, melyek az év legrosszabb állásai!
"A fiatalok informatikai tudása a közvélekedés szerint igen jó, az informatikai és technikai újdonságok terén könnyedén eligazodnak. Az általános informatikai képzés ráadásul sok helyen már az általános iskolában elkezdődik, nem beszélve arról, hogy egyre több háztartásban van számítógép, internet" - olvasható a Karriervadász blogon.
Idén főként a fiatalokra fókuszál az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyarországi szervezetének ingyenes nemzetközi állásbörzéje, amelyet április 29-én rendeznek Budapesten.
A világ legjobb egyetemei, nem csoda tehát, hogy hallgatóik az államvizsga után szinte egytől egyig azonnal munkát találnak: a World Ranking Guide azokat a brit felsőoktatási intézményeket gyűjtötte össze, amelyekből egyenes út vezet a munkaerőpiacra.
A diploma megszerzése után legalább öt évig Magyarországon kell munkát vállalniuk a Demján Sándor Alapítvány szociális ösztöndíját elnyerőknek - erről mostantól nyilatkozatot kell aláírniuk a diákoknak.
"Ugyan kevesebb a kiállító a mostani börzén, kötelességünknek érezzük, hogy fenntartsuk ezt a fórumot az álláskeresők számára leendő munkaadóik közelebbi megismerésére" - mondta el a HVG Állásbörzén, március 26-án megnyitó beszédében Szauer Péter, a HVG Kiadói Zrt vezérigazgatója. A SYMA csarnokban tartandó kétnapos rendezvényen több kiállító arra hívta fel a figyelmet, hogy az érdeklődőknek többet kellene küzdeni a megfelelő állás megszerzéséért, a jelentkezni kívánók nagy része ugyanis nem visz magával önéletrajzot.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
