106 km - ekkora utat tett meg a világon elsőként autóval Bertha Benz 1888-ban, hogy fiaival meglátogassa édesanyját Pforzheimben. Férje, Carl Benz a vakmerő ötletről nem is tudott, hiszen az asszony hajnalban titokban csempészte ki a járművet a műhelyből, és ezzel megváltoztatta a világot.
Míg Marie Curie nevét szinte mindenki ismeri, van egy zseniális tudósnő, akinek a neve kevésbé ismert, pedig ő is elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Ő volt Dorothy Crowfoot Hodgkin, aki a röntgenkrisztallográfia segítségével határozta meg a penicillin, az inzulin és a B12-vitamin szerkezetét.
A nemzetközi csillagászati együttműködésben magyar tudós, Kóspál Ágnes, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) tudományos tanácsadója is részt vett.
Nőnap alkalmából hét, globális jelentőségű női vezetőről készített Barbie-t az amerikai Mattel játékgyártó.
Ismeritek a magyar tudósokat? Most tesztelhetitek, hogy évszámok alapján kire gondoltunk.
A híres emberek életében általában már gyerekkorban megmutatkozik, hogy valamiben kiemelkedőek, tehetségesek. Utánajártunk öt híres, és inspiráló történelmi személy gyerekkorának.
Arra jutottak, hogy marhaság az egész, bár az igazi híveket ez aligha győzi majd meg.
Nyolcéves szerzők cikkét közölte a brit Royal Society egyik patinás tudományos folyóirata.
A patinás Cambridge-i Egyetem megnyitja kapuit a turisták előtt: mostantól akár már meg is szállhatnak a történelmi épületegyüttesben.
Először mutatták ki tudósok, hogy a rendszeres kialvatlanság és a kábítószer-fogyasztás úgy terjed a kamaszok között, mint egy ragály: a barátokon keresztül negyedíziglen is képes "fertőzni".
"A közeljövőben várhatóan bekövetkező visszaesés ellenére ne temesse senki az innovációt, mert a recesszió utáni felfutás általában gyors, a mostani fiatalok eredményei ezt is segíthetik" - mondta Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke abból az alkalomból, hogy a szervezet csütörtökön Budapesten ismét meghirdette ifjúsági tehetségkutató versenyét.
Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
