Az iskolaérettségi vizsgálatok központosításáról és az óvodák új Nemzeti Alaptantervben való megjelenéséről kérdezte a Népszava a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának elnökét, aki elmondta: a rugalmas iskolakezdés eltörlése miatt aggódnak a leginkább, és egyik ügyben sem látnak még tisztán.
"Amellett, hogy a majdani bizottság kiléte aktuálisan nem ismert, a mai napig nem tudjuk, hogy milyen tesztek/eljárások alapján kísérelik majd meg megállapítani azt, hogy a gyermek iskolaérett-e" - írják pszichológusok a kormánynak címzett nyílt levélben azzal kapcsolatban, hogy januártól az óvodák helyett egy állami szerv dönthet a gyerekek iskolaérettségéről.
2020 januárjától változnak az iskolakezdés szabályai – a szülők minden év január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha a gyermekük augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, de még nem küldenék iskolába.
Szakmailag kifogásolható az a törvénymódosító javaslat, amely megszüntetné a rugalmas iskolakezdést – írja a Népszava.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
