Az informatika szakokon szerencsére barátságosabbak a ponthatárok, mint a jogász vagy orvosi képzéseken. De tudjuk jól, hogy itt is, mint a mérnöki képzéseken, nem minden a bejutás, a bennmaradás az igazán nehéz feladat.
A legnépszerűbb alapképzéses szakok közül a legtöbb helyen már tavaly is jócskán 400 felett húzták meg a ponthatárokat, de jó pár hely van, ahol még a 450 pont sem elég. Összeszedtük, hogy hol voltak a legmagasabb ösztöndíjas ponthatárok 2022-ben és mutatjuk azt is, hogy alakultak a pontok az öt legnépszerűbb szakon.
Jövő hét szerdán kiderülnek az egyetemi felvételi ponthatárok, ezért összegyűjtöttük, hogy az öt legnépszerűbb bölcsész szakra hány ponttal lehetett bekerülni 2022-ben.
Évek óta tarolnak a gazdasági képzések a legnépszerűbb egyetemi vagy főiskolai alapszakok között, nem meglepő módon tehát az idei top 10-es listában is több ilyen képzés szerepel. Népszerű viszont a jogász, a kommunikáció, valamint az ápolás és betegellátás is. Mutatjuk, hogyan alakultak a tavalyi ponthatárok ezeken a képzéseken.
Nyilvánosságra hozták a 2022-es pótfelvételi ponthatárait, itt nézhetitek meg, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb alapszakokra.
Múlt héten véget ért a 2022-es pótfelvételi jelentkezési időszaka, de mi jön ezután? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk a témával kapcsolatban.
Augusztus 24-én derül majd ki, bejutottatok-e a kiválasztott szakra a pótfelvételin.
Csaknem háromezer elsőéves kezdi meg tanulmányait szeptemberben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).
6255 felvételiző jutott be a Budapesti Gazdasági Egyetemre (BGE), 67 százalékuk állami ösztöndíjasként tanulhat majd.
Hat százalékkal több diákot vettek fel idén az Óbudai Egyetemre, mint tavaly. Összesen 2876-an iratkozhatnak be a képzésekre.
Meghúzták a 2022-es felvételi ponthatárait, kiderült, hogyan teljesítettek idén az érettségizők, és arról is írtunk, hány érmet szereztek magyar középiskolások nemzetközi tudományos diákolimpiákon. A hét hírei.
Több mint 3200 elsőéves kezdheti meg tanulmányait szeptembertől a győri Széchenyi István Egyetemen.
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
