A Miniszterelnökséget vezető miniszter a stratégiai kabinetülés előtt beszélt arról, hogy a pedagógusok béremelése lesz az egyik központi napirendi pont a jövő heti kormányülésen.
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Angliában egyre súlyosabb a tanárhiány, a kormány pedig szokatlan megoldáshoz nyúl: az idősebb, karrierváltó munkavállalókat próbálja a tanári pályára csábítani. Miközben az ország északi régióiban öt év alatt több mint felére csökkent a tanárképzésre jelentkezők száma.
Ebben a mutatóban az OECD-országokban még rosszabb volt a helyzet.
Bár a nyárhoz képest jóval kevesebb a pedagógust keresnek, de a még mindig betöltetlen óvodapedagógusi és tanári állások száma még mindig száz fölött van.
A budapesti Taléta Tanoda önkéntesei szerint a mélyszegénységben élő gyerekek támogatása nemcsak tanulási kérdés: a családok mindennapi segítsége nélkül nincs esély a kitörésre. A működésüket azonban teljes egészében civilek tartják fenn.
Bár az idei felvételi adatok szerint növekedett a természettudományos tanárhallgatók száma, a kémiából és fizikából továbbra sincs jelentős utánpótlás, és a pályára lépők száma messze elmarad a nyugdíjba vonuló tanárokétól.
A köznevelési államtitkár posztjában kiemelte, hogy nőtt a pedagóguspályát választók száma, és 2025-ben a pedagógusok átlagbére meghaladta a felsőfokú végzettségűek átlagbérének 80%-át.
Egy nemrég megjelent kutatás érdekes eredményekre jutott.
Gyakran előfordul, hogy napközis tanárokat alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, a honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.
Koloszár Ella diplomamunkájában tanároknak és pedagógusoknak tervezett közösségi lakókomplexumot.
A nyugdíjasok a pedagógushiány elfedői – nyilatkozta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.
Az egyetemi felvételi után az egyik legfontosabb, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a megfelelő lakhatás megtalálása. 2025-ben több mint 95 ezer hallgató jutott be valamely felsőoktatási szakra, az országban az egyetemisták száma pedig évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan azonban a kollégiumi férőhelyek száma nem követi ezt a trendet, az albérletek ára pedig az egekbe szökött, így a lakhatás kérdése komoly stresszfaktorrá vált a hallgatók számára.
