A felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása óta az egyetemeknek lehetősége van arra, hogy a középfoknál alacsonyabb szintű nyelvvizsgákért is adjanak intézményi pontokat. Elmagyarázzuk, mit jelentenek a szinteket jelölő "kódok".
Ahogy arról korábban már beszámoltunk nektek, 2024-től számos egyetem már a középszintnél, vagyis B2-es szintnél alacsonyabb, B1-es vagy A2-es nyelvvizsgát, esetleg részvizsgát is elfogad. Hogy tisztában legyetek azzal, mit jelentenek ezek a szintek és fokozatok, elmagyarázzuk nektek, pontosan mik a különbségek bizonyos szintű nyelvvizsgák között.
Mi a különbség a közép- és felsőfokú nyelvvizsga között? Amúgy milyen szintű nyelvvizsgák vannak Magyarországon, és ezek megugrásához mit kell tudni? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy általában melyik típusra van a legnagyobb szükség az egyetemeken és a munkában.
Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
