A felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása óta az egyetemeknek lehetősége van arra, hogy a középfoknál alacsonyabb szintű nyelvvizsgákért is adjanak intézményi pontokat. Elmagyarázzuk, mit jelentenek a szinteket jelölő "kódok".
Ahogy arról korábban már beszámoltunk nektek, 2024-től számos egyetem már a középszintnél, vagyis B2-es szintnél alacsonyabb, B1-es vagy A2-es nyelvvizsgát, esetleg részvizsgát is elfogad. Hogy tisztában legyetek azzal, mit jelentenek ezek a szintek és fokozatok, elmagyarázzuk nektek, pontosan mik a különbségek bizonyos szintű nyelvvizsgák között.
Mi a különbség a közép- és felsőfokú nyelvvizsga között? Amúgy milyen szintű nyelvvizsgák vannak Magyarországon, és ezek megugrásához mit kell tudni? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy általában melyik típusra van a legnagyobb szükség az egyetemeken és a munkában.
Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.
A 2025-ös országos kompetenciamérésen összességében javultak a diákok történelemből elért eredményei, ám az ötödikeseknél komoly visszaesés látszik: 2024-hez képest átlagosan 47 képességponttal gyengébb eredményt értek el. Minden más évfolyamon viszont legalább 32 ponttal jobb teljesítményt mértek, mint egy évvel korábban. Egy nagydobosi iskola, túlszárnyalva az országos átlagot, messze a legjobbak között teljesített a 6. évfolyamos felmérésen.
