Mentálhigiénés szakember, választási lehetőség és „semmi sem kötelező” – a Műegyetemen az elmúlt év során változtattak a gólyatáborokon. A tavalyi vizsgálat eredményéről, az átszervezésekről és a pótfelvételiről Bihari Péterrel, a BME oktatási rektorhelyettesével és Lévai Imrével, az egyetem hallgatói képviseletének elnökével beszélgettünk.
A BME öt részrangsorban is jó helyezést ért el.
"Reményteljes egyeztetésekről" számol be a BME dolgozóinak szakszervezete.
Az új rektor július 1-jén lép hivatalba, és feltehetőleg ő vezényli majd le a még állami kézben lévő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elkerülhetetlennek tűnő modellváltását.
A "K" épületet várhatóan jövő hét keddtől használhatják újra.
Orvosi fizika mesterképzést indít a Műegyetem a következő tanévtől.
Az egyetem kancellárja már modellváltásról beszél, amely mögött főleg a pénz hiánya áll.
Így segítenék a kisgyerekes oktatók és hallgatók visszatérését az egyetemre és a tudományos életbe.
35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem reméli, hogy a pályázható összeg oroszlánrésze az övék lehet majd.
"Matematikailag végtelen volt a Természettudományi Kar fizikus-mérnök szakára jelentkezők számának növekedése" - közölte a Budapesti Műszaki Egyetem az idén először indult fizikus-mérnök szakról.
A BME sem könnyítette meg jövendőbeli hallgatói dolgát: magasak a ponthatárok szinte minden szakon. De csak szinte: építőmérnöknek például be lehet jutni már 310 ponttal is. Van több olyan szak is, ahová nehezebb volt bejutni önköltséges képzésre, mint államilag támogatottra.
Sok helyen még órarend sincs, ahol viszont van, ott sok esetben sokkoló óraszámokkal kellett szembesülniük a tanulóknak és a szüleiknek is. Részben a mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban indul a tanítás 0. órával, ami után a diákok még 6-7-8, esetenként, felsőbb évfolyamokban akár 9 órát is végigülnek.
