Olvasói kérdésre válaszolunk.
Már nem sokat kell várni a 2017-es ponthatárokra, sokan azonban még most sincsenek tisztában minden felvételi szabállyal. Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket.
A keresztféléves felvételi eljárásban így számolják a pontokat.
Mennyi lesz a minimum ponthatár a keresztféléves felvételi eljárásban?
Legalább hány pontot kell szereznetek 2016-ban, ha be szeretnétek kerülni egyetemre? Milyen eredményeket lehet beszámítani?
2016-tól kivétel nélkül minden mesterképzés alapfeltétele lesz legalább egy középfokú komplex nyelvvizsga megléte. A lépés főleg azokat érintheti érzékenyen, akik korábban végeztek alapképzésen, amikor még nem volt követelmény a középfokú nyelvtudás.
Milyen lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon jövőre?
Jövőre tovább emelkedik a felvételi minimumponthatár: azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 260 pontot kell majd összegyűjteniük, különben esélyük sem lesz bekerülni a felsőoktatásba.
Az idei felvételin 280-nál húzták meg a minimumponthatárt, ami azt jelenti, hogy még fizetős képzésre sem kerülhet be senki, ha ennél kevesebb pontja van. Ennél magasabb ponthatárt azonban megállapíthatnak az egyetemek.
Kevesebb mint két hónap múlva kiderül, ki kezdheti meg az egyetemi, főiskolai tanulmányait szeptemberben. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a pontszámításról és a ponthatárhúzásról.
Mit jelent a minimumponthatár és mi számít bele? Milyen eredményt kell elérniük azoknak, akik alapképzésre, és azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
Milyen lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon jövőre? Mi a helyzet a felsőoktatási szakképzésekkel? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Impozáns homlokzat erősen századfordulós karakterelemekkel esetleg monumentális és minimalista – kíváncsiak vagyunk arra, hogy szerintetek melyik nagyobb egyetemnek van Magyarországon a legszebb épülete.
