Bár egy nappal rövidebb volt a hét, nem telt eseménytelenül. Elindult az őszi szünet, kiderült, melyek a legjobb vidéki, egyházi vagy alapítványi gimnáziumok, elindult a középiskolai felvételi és hatalmas tömegek vonultak a Színház- és Filmművészeti egyetem megmozdulásán tegnap este. Mutatjuk a hét legfontosabb oktatási híreit.
2019. szeptember 1-jén lépett hatályba az új szabályozás, ez idő alatt felére csökkent a magántanulók száma.
A köznevelési törvény tavalyi módosítása megszüntette a magántanulói státuszt, és bevezette helyette az egyéni munkarendet, amelyet az Oktatási Hivataltól kérvényezhetnek a szülők. Azonban még mindig nagy a bizonytalanság abban, hogy kik és mi alapján remélhetik, hogy ezt a státuszt megkapják, ez pedig ellehetetleníti az alternatív, tanulócsoportos iskolák működését – írja az Index.
Kiből lehet magántanuló? Hogyan és ki kérvényezheti a diákok magántanulói státuszát? Kell-e órákra járni? Minden tantárgyból kell vizsgázni? Mindent összegyűjtöttünk.
Hogyan lehet valakiből magántanuló? Kell-e órákra járni? Minden tantárgyból kell vizsgázni? Kaphatnak-e a szülők családi pótlékot a magántanulók után? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
Kiből lehet magántanuló? Hogyan osztályozzák a magántanulók teljesítményét az iskolák? Itt találjátok a legfontosabb infókat a magántanulói státuszról.
Az iskolaigazgató vagy a szülő dönti el, lehet-e magántanuló egy diák? Részt vehetnek-e a magántanulók a délutáni foglakozásokon? A legfontosabb tudnivalók.
Hogyan lehet valakiből magántanuló? Kell-e órákra járni? Minden tantárgyból kell vizsgázni? Kaphatnak-e a szülők családi pótlékot a magántanulók után? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
Már évtizedekkel ezelőtt is voltak magántanulók az Egyesült Államokban, ám a módszer az elmúlt tíz évben vált igazán népszerűvé: egyre több szülő dönt úgy, hogy gyerekeit nem engedi iskolába.
Míg a roma diákok 1,54, addig a nem roma tanulók csupán 0,4 százaléka tanul magántanulóként - derül ki az Oktatási Hivatal Integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata című kutatásából. A jelentés szerint az említett formában tanuló nebulók alig harmada végzi el azt az osztályt, ahová beiratkozott - írja a Magyar Nemzet.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
