Újra divatba jött az olvasás?
A diákigazolvány felmutatásával ingyenesen kapnak a tanulók egy példányt a szerző könyvéből a Libri Könyvesboltokban.
Több mint 2500-an olvastak egyszerre április 23-án a könyvesboltokban.
A Libri könyvesboltjaiban olyan nem létező könyvek kerültek a pocokra, amik többek között Szijjártó Péter és Varga Judit kettős életét mutatják be. A kötetek szigorúan lefóliázva láthatók.
A Budapest Pride szervezői „könyveket szabadítottak ki” az egyik Libri áruházban.
A gyermekvédelmi törvény ellen tiltakoznak és az olvasást szeretnék népszerűsíteni.
Bár Nyáry Krisztián szerint Magyarországon nincs domináns könyvkiadó, bízik benne, hogy senkinek sem érdeke egy olyan céget, mint a Librit, ideológiai okok miatt megváltoztatni.
Egyelőre nem tudni, tényleg meglépik-e, csak mérlegelik ezt a lehetőséget is. A törvény annyira nem egyértelmű, hogy valahol a büntetési gyakorlatból próbálnak következtetni, hogy mire ugrik a kormányhivatal.
Szeifert Natália író kezdeményezése továbbra is lehetővé tenné, hogy az érdeklődők beleolvashassanak a könyvesboltok polcaira befóliázva kerülő kötetekbe.
Papp Dóra regényei után a Heartstopper, de még bizonyos fantasy regények is a két évvel ezelőtt elfogadott gyermekvédelmi törvény áldozatául estek.
A kormányközeli tehetséggondozó intézmény eddig kisebbségi tulajdonos volt a könyvesbolt-hálózat cégében.
Az írónő „ominózus” három könyvének egyike úgy került most le az ifjúsági irodalom polcairól, hogy egy olyan trilógia befejező része, amelyből az első kettő maradhatott a fiataloknak szánt olvasmányok között. Szerinte a mostani ügyet az indította el, amikor két hete Rétvári Bence felháborodott egy melegeket is tartalmazó ifjúsági képregényen. A Libri válaszából pedig az derül ki, minden könyvet egyedileg értékelnek a kiadók, mert a jogalkotó nem pontosította a pedofiltörvény értelmezését, hiába kérték.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
