A koedukált oktatás kudarca-e, hogy a nemeket elkülönítve oktató iskolák vezetik a tanulmányi rangsort – erről vitáznak Nagy-Britanniában, miután az érettségi vizsgákon idén is azok teljesítettek a legjobban, akik nem koedukált intézményekben tanultak. A legjobb ötven iskola közül mindössze kilencben jártak közös tanórákra a lányok és a fiúk.
Mit csinál az, aki befejezte a középiskolát de semmi kedve rögtön belevetni magát az egyetemi/főiskolai életbe? Kivesz egy év szabit és utazgat a világban. Aki nem érti miről van szó, az valószínűleg nem egy felső-középosztálybeli angol család sarja, de nem kell kétségbeesni, nálunk is kezd elterjedni valami hasonló.
Komoly hátfájással és tanulási nehézségekkel szembesülhetnek a mai diákok: a kényelmetlen bútorzat nem csak a gerincnek árt, hanem a figyelmet is elvonja a tananyagról. Az iskolapad ugyanis túl kicsi a mai kor gyermekeihez, az új generáció tudniillik nem csak magasabb, de kövérebb is, ennek eredményeként pedig hát- és derékfájás alakulhat ki náluk – állítja egy tanulmány.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
