Érdemes lenne lehetővé tenni a nulladik évfolyam bevezetését az általános iskolákban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány napja nyilvánosságra hozott, 330 pontos javaslatcsomagjában.
Nem lesz „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.
Leporolta a kilencosztályos általános iskola bevezetésnek ötletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely száznyolcvan pontos javaslatcsomagot dolgozott ki az ország versenyképességének javításáról, kedden át is adták a dokumentumot a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak. Több tanítót vennének fel az iskolákba és rugalmasabb tanterveket adnának a pedagógusok kezébe.
Szakmai viták folynak arról, hogy a diákok tanulmányaik során tegyenek-e alapvizsgát - ez is kiderült a kulturális bizottság keddi ülésén.
Teljesen átalakítanák a pedagógusminősítést, vitáznának a kilenc évfolyamos iskola bevezetéséről, ingyenessé tennék az első diploma megszerzését - többek között erről beszélt az Eduline-nak adott interjúban Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője, aki szerint a tanári fizetést nem a „ledolgozott” évek száma alapján kellene meghatározni, a tanárok munkájának minősítését részben a diákok véleményére kellene alapozni.
Az oktatásért felelős államtitkár nem ért egyet Pokorni Zoltán fideszes szakpolitikus kilenc évfolyamos általános iskolára vonatkozó ötletével.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
