Tízből hat brit középiskolát ért kibertámadás vagy adatbiztonsági incidens az elmúlt évben
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
Egy éven belül több millió dollárba került az oktatási intézmények adatainak helyreállítása.
Több mint húszezer ember személyes adatai egészen biztosan illetéktelen kezekbe kerültek.
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy védve maradjanak a gyerekek adatai?
A felmérésben résztvevő felsőoktatási szervezetek 79%-a, míg az alap-és középfokú oktatási szervezetek 80%-a számolt be arról, hogy zsarolóvírus általi támadás érte a rendszerüket, ami jóval magasabb arány a 2021-es adatokhoz képest.
Megtört a jég, mindenkinek elérhetővé tették a biztonságosabb, külső alkalmazásos azonosítást is igénybe vevő kétfaktoros belépést a KRÉTA-ban. Így megszűnhet az a helyzet, hogy egy sima ellopott jelszóval bárki hiányzásokat törölgethet és egy online játék biztonsági előírásai magasabbak, mint a központi e-naplóé. Ugyanakkor ehhez az is kell, hogy mindenki bekapcsolja magának a lehetőséget, mert azt nem tették kötelezővé.
Újabb egyetem tanulmányi rendszerét törték fel. A hacker állítja; a korábbiakhoz neki semmi köze.
Kordonbontásba torkollott a hétfői tanár- és diáktüntetés, miközben a középiskolákba felvételizők végre hátradőlhettek, hiszen megérkeztek a felvételi eredmények. Mutatjuk, mik történtek ezen a héten.
Napok óta nem működik a PTE tanulmányi rendszere. Az egyetem azt írja, a Neptunt karbantartás közben érte kibertámadás.
Akadozik vagy egészen egyszerűen elérhetetlen a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer azaz a KRÉTA, a fenntartó szerint kibertámadás lehet az oka.
A dél-koreai hadsereg egyetemi szintű intézményt nyit, ahol a Phenjan által indított kibertámadások elhárítására képezik ki a diákokat – jelentette be szerdán egy katonai szóvivő.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.