Mielőtt megkezditek majd a tanulmányaitokat a beiratkozáskor alá kell majd írjátok egy szerződést, amiben feltüntetik a támogatással járó kötelezettségeiteket. Ha ezeknek a kötelezettségeknek nem tesztek eleget, akkor az állam akár vissza is követelhet a tandíjatokat.
Július 23-án közel 96 ezer felvételiző kapott örömhírt: szeptembertől megkezdhetik tanulmányaikat valamelyik magyarországi felsőoktatási intézményben. A friss statisztikák szerint a felvett hallgatók mintegy 80 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat tovább, az állami finanszírozás azonban több kötelezettséggel is jár.
Ha nem teljesítitek a feltételeket, akkor akár vissza is kell fizetni a tandíjat.
Ha állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok az egyetemen, akkor a diplomaszerzést követően teljesítenetek kell az ezzel járó kötelezettségeket. Mutatjuk, milyen hazai munkaviszony fenntartását fogadják el ilyen esetben.
Bár még kicsit várni kell arra, hogy kiderüljön idén hány állami ösztöndíjas helyet hirdetnek meg az egyetemek, nem árt előre tudni, hogy mit kell vállalni az „ingyenes” félévekért cserébe.
Megnéztük, hogy mire kell számítanotok, ha államilag támogatott képzésen tanultok, de végül nem szereztek oklevelet.
Ha államilag támogatott szakon tanultok majd, akkor lesznek kötelezettségek, amiket vállalnotok kell, de vannak olyan helyzetek, amikor ezek alól mentesülhettek.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
