Részben figyelembe vették a gyermekorvosok kérését, de a kormány javaslata inkább a szülők dolgát könnyítené meg.
Idén január 11-e és 13-a között rendezik meg az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást, amit érdemes minden felvételi előtt álló diáknak meglátogatnia.
Felgyorsult a tanév, elkezdődtek a tüntetések, beindult az őszi betegségszezon az iskolákban. Továbbra sem javul a pedagógusok helyzete, és még mindig magas a tanárhiány. Összefoglaltuk a hét legfontosabb híreit.
Valószínűleg Budakalász lett az ország első „igazolásmentes” városa, miután a helyi iskolák és óvodák a betegség miatt hiányzó gyerekektől már nem kérnek orvosi igazolást, hanem elfogadják a tünetmentességről szóló szülői nyilatkozatot is. Máshol is hasonló rendszert alakítanak ki, a napokban több gyermekorvos is bejelentette, hogy sikerült megállapodni a környékbeli intézmények vezetőivel, végre vége lehet az igazolásgyárnak.
Azt kérik csepeli gyermekorvosok az iskoláktól és a kormánytól, hogy a szülők igazolhassanak több hiányzást.
Két éve működik így az intézmény és úgy tűnik, bevált a rendszer.
Jelenleg nincs napirenden a szabályozás módosítása, hogy a szülők három nap helyett tizenöt nap hiányzást igazolhasson az iskolában.
Üljenek le, beszéljék meg a problémákat, és ha szükséges, változtassanak a szabályokon – ezt kérte az iskoláktól és a szülőktől Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
Három nap hiányzást igazolhatnak a szülők az iskolákban: a rendszer azonban csalásra kényszerítheti a családokat és a gyermekorvosokat.
Még mindig nagy divat iskolán kívüli programokat "betegség címen" igazoltatni. Az igazolási problémák megoldása azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint az intézményeken múlna.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) szerint indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra az iskolai hiányzások igazolása, azért ezen a téren a szakmai szervezet változtatásokat szeretne elérni.
Több mint 13 ezren jelezték azt a Facebookon, hogy csatlakoznak a mára meghirdetett "Ne menj iskolába - demonstrálj az oktatásért" akcióhoz. Van olyan budapesti gimnáziumi osztály, ahol a diákok több mint fele hiányzott, más középiskolákban a demonstráció elmaradt.
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
