Az EJMSZ elnöke szerint "ahhoz, hogy időben felismerjük a fiatalok tehetségét, az oktatás alapjainak kellene a legszínesebbnek és legjobb színvonalúnak lennie."
Az EMMI államtitkára olyan uniós adatokból idézett, amelyek mást mutatnak az oktatás finanszírozásáról az általa vázolt képhez képest.
Az OECD-országoknak többet kell tenniük az oktatási rendszereik javítása terén ahhoz, hogy teljesíthessék az ENSZ 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési céljait - hangsúlyozta csütörtökön kiadott jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
A hazai statisztikák alapján a GDP 1%-ánál kevesebb pénz jut a felsőoktatásra már évek óta. Az intézmények támogatása a gazdaság teljesítményéhez képest esik, idén már csak 0,5% körül mozoghat. Történik mindez úgy, hogy mindenki számára világos, hogy a gazdasági fejlettség és a felsőoktatásba invesztált források között szoros az összefüggés. Hiába sikerült 2014-re megállítani a felsőoktatásra jutó pénzek esését, még le vagyunk maradva, és egyelőre a 2008-as mérték is csak álom.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
