Továbbra is a mérnökinformatikus a legnépszerűbb informatikai alapképzés. Itt vannak a ponthatárok, ennyi ponttal lehetett bekerülni a szakokra.
Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb informatikai képzéseken? És hányan jelentkeztek idén? Minden fontos ponthatár és statisztika, amit az idei eredmények előtt érdemes átnézni.
Minden harmadik felsőoktatásba jelentkező műszaki vagy informatikai képzést választott - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Tizenegy százalékkal emelkedett a Budapesti Metropolitan Egyetemre (METU) felvételizők száma, az első helyes jelentkezők száma hét százalékkal magasabb, mint tavaly.
Hányan jelentkeztek a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre? Itt vannak a friss adatok.
Idén összesen 11 077-en jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre. Még mindig a gazdaságtudományi a legnépszerűbb terület. Vajon változnak a számok a 2020-as szigorítás után? Erre a képzési formára ugyanis nem vonatkozik az új szabályozás.
Évről évre a legnépszerűbb alapszakok között vannak a műszaki képzések is. Nézzük, idén hányan jelentkeztek gépészmérnöki, villamosmérnöki vagy járműmérnöki szakra. Itt találjátok az összes és az első helyes jelentkezők számát.
Kiderült, hányan jelentkeztek a 2019-es felvételin egyetemre vagy főiskolára, megjelent a 2018-as gyermekjogi jelentés, újabb felsőoktatási világrangsor jelent meg - ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.
A mérnökinformatikus a legnépszerűbb informatikai alapképzés a 2019-es felvételi statisztikái alapján, 6500-an jelölték meg a jelentkezési lapon.
A tavalyinál is többen, összesen 24 764-en jelentkeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzéseire, 13 459-en első helyen jelölték meg az intézmény képzéseit – közölte az egyetem.
Nyilvánosságra hozták a 2019-es felvételi statisztikáit - jogászképzésre több mint 4100-an jelentkeztek.
Több mint tíz százalékkal emelkedett a jelentkezők száma az elmúlt két évben a Kaposvári Egyetemen. Az idén összesen 2598-an jelentkeztek az intézménybe, 1152-en első helyen.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
