Alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre szeretnétek járni szeptembertől? Ezeket a táblázatokat mindenképpen meg kell néznetek, mielőtt beadnátok a jelentkezéseteket.
Már csak egy napotok van arra, hogy leadjátok a keresztféléves felvételi jelentkezési lapját.
Elsősorban nem munkaerő-piaci igények alapján választanak egyetemi-főiskolai képzést a felvételizők - írja a Profession.hu.
Csütörtökön húzzák a 2014-es pótfelvételi ponthatárait: nemsokára kiderül, kik kezdhetik el szeptemberben az egyetemet, főiskolát.
Mi a különbség a kötelezően választható és a választható tantárgy között? Mit jelent a ráépülés, és mikor kaphattok szoctámot? Egyetemi kisokosunk második része.
Hárommillió forint - az eduline számításai szerint körülbelül ennyibe kerül az alapszakos diploma megszerzése. A legrosszabbul azok járnak, akik otthonuktól távol, albérletben élnek, és önköltséges szakon kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben. Számolgattunk.
A 2014-es rendes felvételi eljárásban összesen 106 175-en jelentkeztek valamilyen egyetemi vagy főiskolai képzésre, és 73 973-an kerültek be. A tavalyi évhez képest az idén majdnem 11 ezerrel többen felvételiztek, de csak 1300-al többen kezdhetik meg a felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben. Infografika az elmúlt 14 évről.
Augusztus 12-én jár le a pótfelvételi jelentkezési határideje: összegyűjtöttünk minden fontos infót, amelyre szükségetek lehet.
Neptun/ETR, EHA-kód, kredit, TO, HÖK, UV-díj, tárgyfelvétel, kredittúlépési díj: ezek a szavak vagy még nem mondanak semmit, vagy már előre tartotok tőlük. Pedig nincs miért: összeállítottunk egy egyetemi kisokost, amiből mindent megtudhattok róluk.
2003-ban még 50 878-an tanultak költségtérítésesként egyetemen vagy főiskolán, 2014-ben már csak 17 060-an fizetnek a felsőfokú tanulmányaikért. A felvettek száma az elmúlt 12 évben az idén a legalacsonyabb - igaz, a pótfelvételivel még több ezer diák kerülhet be.
Az idei pótfelvételin is csak elvétve indítanak államilag támogatott szakokat. Megnéztük, mennyibe kerülnek a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzések a különböző egyetemeken és főiskolákon.
Méghozzá az, hogy ugyanabban az időpontban tartották a főváros két művészeti egyetemén, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A jelentkezőknek így választaniuk kellett, melyik vizsgára mennek el - írja a Magyar Nemzet Székely László ombudsman jelentésére hivatkozva.
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
