Április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatási törvény módosításáról és ezen az ülésen kerülhet napirendre a képzési szerkezet racionalizálásáról szóló rendelettervezet is.
Júliusban eldől, ki jut be egyetemre, főiskolára. Az idei szabályok szerint azok, akik alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, elérik a 240 pontos határt, és "beférnek" az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjasként kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. De mi lesz azokkal a képzésekkel, amelyekre többen jelentkeztek, mint ahány helyet biztosít az adott egyetem vagy főiskola? Cikksorozatunk első része: bölcsészképzések.
Tizenhét éve nem volt ilyen alacsony az egyetemre, főiskolára felvételizők száma, 100 ezernél kevesebben pedig utoljára 2008-ban jelentkeztek. Idén 95 ezren adtak be jelentkezési lapot, és összesen 340 ezer helyre pályáztak. Ez a nap infografikája.
Gépészmérnök, mérnökinformatikus, pszichológia - ezekre az alapszakokra addig be a legtöbben a jelentkezésüket a 2013-as felvételi eljárásban. Íme, a 10 legnépszerűbb szak.
London már most a második legnagyobb magyar város, a tehetséges fiatalok közül pedig egyre többen döntenek úgy, hogy...
A továbbtanulási tendenciákat jellemzően három tényező határozza meg: a közoktatási rendszer, a felvételi eljárás változásai és a foglalkozások társadalmi presztízsének alakulása. Ami viszont szinte egyáltalán nem szól bele a felsőoktatási jelentkezések alakulásába az – sokak számára valószínűleg meglepően – a szociális helyzet. Merthogy a leghátrányosabb helyzetben lévő gyerekek az általános iskolai padokból sem tudnak „kiszállni”, nemhogy eljutni az érettségiig.
Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.
