174 ezer forint – átlagosan ennyi pénzre van szüksége egy hónapban a 18-25 éveseknek az egyik iskolaszövetkezet felmérése szerint. Ha valaki diákmunkát vállal, és komolyabb feladatokat is el tud látni, ennyi pénzt nagyjából heti 20 óra munkával tud megkeresni.
A felsőoktatási hallgatók megnőtt kiadásai indokolttá teszik a szabad felhasználású Diákhitel 1 maximális összegének emelését - a témáról hétfői számában ír a Világgazdaság.
A nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, ezzel szemben az önköltséges formában tanulók átlagosan 272 ezer forintos tandíjat fizetnek szemeszterenként. Az első munkahelyen pedig átlag 211 ezer forintos nettó kereset az elvárás – többek között ez is kiderül a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából.
A felsőoktatásban tanulók fele a családtól kapja bevételének nagyobb részét, körülbelül harmaduk döntően saját keresetére támaszkodik - olvasható a Világgazdaság című napilap csütörtöki számában.
Kiderítették, leggyakrabban milyen ételeket visznek magukkal az egyetemisták a koliba vagy az albérletbe. Győzött a húsleves, a rántott hús, a csirkepörkölt és a fasírt.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
