Az Országos Diákparlamenttől és az Országos Diáktanácstól eltérően, a tavaly novemberben létrehozott Fővárosi Diákönkormányzat olyan érdekképviseleti szerv, amelyet a Belügyminisztériumnak el kell ismernie, de nem tud jogilag korlátozni.
A pedagógusok elsősorban rendezvényszervezőként kezelik a diákönkormányzatokat, azon keresztül a diákok többsége úgy érzi, nem is tudja érdemben befolyásolni a fontosabb döntéseket.
"Amennyiben a munkafelvételt ilyen büszkeséggel megtagadja, azzal a bátorságát fejezi ki" - többek között ez áll abban a levélben, amelyet a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenségi akcióba kezdő tanárai kaptak a diákönkormányzattól.
Az ez évi Országos Diákparlament (ODP) negyvenöt plusz egy javaslatot fogalmazott meg az oktatási kormányzatnak Székesfehérváron zajló ülésén.
A demokrácia kicsiben, így is jellemezhető az Országos Diákparlament, melynek 2017-ben ismét Székesfehérvár ad otthont. A diákok egy éve készülnek a gyűlésre, ügyeiket alapos körültekintéssel válaszották ki, mellyel kapcsolatban változtatásokat várnak a kormánytól.
Kétség kívül hasznos dolgokról fognak tanácskozni a székesfehérvári Országos Diákparlamenten (ODP) a diákok, de aligha arról, ami a legjobban érdekli őket.
Csak második nekifutásra mondhatta el beszédét a Somogy megyei ülésen, akkor sem fért bele minden.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács kapott hideget-meleget a Köznevelési kerekasztalhoz való csatlakozáskor. A diákságot képviselő szervezet kínosan próbál ügyelni pártatlanságára, bár javaslataik közel állnak a tiltakozókéhoz, ezt mégis a kormány pályáján kívánják megtárgyalni.
Miközben az Egyesült Államok már a 2012-es elnökválasztásra készül, sokak figyelmét inkább a helyi szavazások kötik le: a leendő diákelnökök igen meglepő videókkal kampányolnak az interneten.
Az önkormányzatiság alapjait kérdőjelezi meg, és a választójoggal rendelkező diákok felét kizárja a választható körből az új köznevelési koncepció, mely szerint diákönkormányzati vezető csak az lehet, aki betöltötte 12. életévét, és a tanulmányi eredménye eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot - mondta a Magyar Hírlapnak Jásper András, a Diákközéletért Alapítvány elnöke.
A hallgatói juttatások rendszere mostanra igazságosabb lett – állítják a diákönkormányzatok vezetői. Kiemelkedő teljesítménnyel már jól lehet keresni az egyetemeken, ám a megélhetéshez a legtöbb esetben az ösztöndíjak mellett elkel a szülői segítség is.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
