Az első és az ötödik évfolyamon biztosan bevezetik az új Nemzeti alaptantervet (NAT) 2020-ban, a kilencedik évfolyamon azonban várhatóan csak 2021-ben – írja a Magyar Nemzet.
A tanároknak gúzsba kötve kellene táncolniuk, rengeteg baromságot terhelnek rájuk - mondta Vekerdy Tamás pszichológus.
Már a szülők sem bírják nézni azokat a terheket, amiket az iskola rak a gyerekeikre. Már alsó osztályban 6 órája van egy gyereknek, latin közmondásokat és az üvegházhatás fogalmát magoltatják velük. A szülők tanulócsomagokat vásárolnak, hogy otthon meg tudják tanítani, amit az iskolában a gyerek nem értett meg. Van olyan anyuka is, aki inkább magániskolába menekítette a lányát - írja az Abcúg.
Demonstrációt szerveznek diákok január 19-re, a Parlament elé, így tiltakoznak a túlterheltség, a magas óraszámok ellen. A Facebookon szervezett eseményhez eddig 1900-an csatlakoztak, a szervezők mindenkitől azt kérik, piros sapkát, sálat vagy kesztyűt viseljen a januári napon.
„Mind a tanárok, mind a diákok óraszáma emelkedett az elmúlt években. A gyerekektől a gyerekkorukat, a kamaszoktól a kamaszkorukat veszik el” - mondta Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV-nek.
A tervek szerint április 20-án tárgyalja a kormány az új közoktatási törvény koncepcióját, az MTI birtokába került anyag szerint a tankötelezettség 16 éves korig tartana, az érettségi vizsgatárgyak száma öt lenne. A 110 oldalas dokumentum szerint több kérdésben a kormány fog dönteni: a Nemzetgazdasági Minisztérium(NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) ugyanis eltérő állásponton van, így a gazdasági tárca a pedagógusok óraszámát heti 28-ra növelné, ezt az arányú növelést a Nefmi azonban elveti. Nem ez az egyetlen meglepő pont a tervezetben.
A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.
