Az ENSZ adatain alapuló elemzés szerint az Amerikai Egyesült Államok a negyedik legnépszerűbb célország a külföldön továbbtanulni vágyók számára. Nem meglepő, ugyanis ott egy diplomás kezdőfizetéssel is a magyar átlagbér többszörösét lehet megkeresni.
Egyszerűn nehéz rossz lóra tenni, ha valaki informatikusnak vagy gépészmérnöknek áll, a bölcsészek pedig sokat köszönhetnek rugalmasságuknak.
Mennyit keresnek a legnépszerűbb szakok friss diplomásai? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
A bölcsészek tényleg a gyorséttermekben kötnek ki? Érdemes egyáltalán diplomát szerezni? Mire számíthatnak azok, akik az érettségi után nem tanulnak tovább?
A legtöbb bölcsészet-, társadalom-, természet-, sport-, illetve agrártudományi szakon a végzettek egyharmada csak olyan állást talált, amelyhez nem kell diploma – derül ki a diplomás-pályakövetési rendszer 2013-as felméréséből.
Akár 130 ezer forintos különbség is lehet a legnépszerűbb szakok végzettjeinek átlagfizetése között - derül ki a diplomáspálya-követési rendszer 2013-as adataiból.
A mérnökhallgatók többsége már a felsőoktatási tanulmányai mellett dolgozik, a diplomaszerzés után átlagosan 350 ezer forintos fizetésre számíthatnak - derült ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) pályakövetési adataiból.
A friss diplomások fizetése nem csak a szakmájuktól függ - a 2012-es adatok alapján az sem mindegy, hol szerezték meg az oklevelet, és hogy felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben helyezkedtek-e el.
A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások 51 százaléka első munkahelyén dolgozik, negyedük viszont egyszer már...
A Központi Diplomás Pályakövető Rendszert mutatják be, és az érintettek körében konstruktív szakmai párbeszédet kezdeményeznek róla szakemberek november 26-án, Budapesten. A Diplomás Pályakövető Rendszer központi program nyitókonferenciáját a Károlyi-Csekonics Rezidencián rendezi az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., melyre a felsőoktatási intézmények képviselőit várja.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
