Módosították a felsőoktatási törvényt, újabb sztrájknap és tüntetés volt, a kamatstopot pedig kiterjesztették a szabad felhasználású diákhitelekre is. A hét oktatási hírei közül válogattunk.
„Ha egy iskolában senkit nem stresszelünk, ha nem bántjuk azt, akinek valami nem sikerül, ha a gyerekek megkapják a bizalmat és a lehetőséget a hibázásra, akkor egy idő után maguk is meglepődnek, hogy mi mindenre képesek” – mondja Weisz Ágoston, aki évek óta tanít programozni diákokat. Egyedül kezdte, ma viszont már több mint ötszáz diákkal és negyven oktatóval dolgozik együtt, tanítványai sorra nyerik az informatikai versenyeket. Mégsem erre a legbüszkébb.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
