Eldőlt: megkapják a túlórapénzt a tanárok
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) aláírta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) pénteken a mintegy 123...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) aláírta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) pénteken a mintegy 123...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint nyugalom helyett óriási bizonytalanságot hozott az elmúlt egy év a közoktatásban. Galló Istvánné, az érdekvédelmi szervezet elnöke csütörtöki, budapesti tanévzáró sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy szeptemberben pedagógussztrájk lesz, ha olyan, a munkavállalókat érintő döntések születnek.
Az oktatási államtitkárság szerint érdekes, hogy az elmúlt nyolc évben a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nem hoztak létre sztrájkbizottságot és nem szerveztek közös demonstrációt, amikor 163 iskolára került lakat, amikor több mint tízezer pedagógust bocsátottak el, amikor elvonták a pedagógusok 13. havi fizetését, de a közoktatás támogatásának 100 milliárd forintos megkurtítása ellen sem tiltakoztak.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a leghatározottabban tiltakozik azon kormányzati szándék ellen, hogy a tankötelezettség felső határát a gyermek 15. életévében határozzák meg, ehhez igazítva az iskolarendszert; a tömörülés arra szólítja fel az érintetteket, szakmai szervezeteket, hogy fejezzék ki tiltakozásukat a kormányzati szándék ellen.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.