A szakszervezet nyílt levélben fordul Gulyás Balázshoz, amelyben öt konkrét kérdésben vár választ a kutatóhálózat dolgozóinak helyzetét érintően.
Bár 50 százalékos béremelést ígértek, van, ahol a HUN-REN dolgozóinak csak 10 százalékkal emelkedik a fizetése.
Az ADF szerint a HUN-REN döntése nem felelt meg a függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvárásainak, az ELTE határozata pedig nem tekinthető önálló, autonóm és befolyástól mentes döntésnek.
A módosítással a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat négy központját olvasztanák be az egyetembe.
Az egyetemek kutatási tevékenységét az űrkutatás különböző területeire fogják kibővíteni.
A nyilvánosnak indult ülést gyorsan zárttá alakították és így döntöttek arról, hogy négy kutatóközpont a HUN-REN-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerüljön.
Az egyetem minden karáról csatlakoztak a tiltakozáshoz az ELTE dolgozói.
Június 24-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a döntésről a jogszabály. Mindezt úgy, hogy az MTA visszavenné az intézeteket.
Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.
Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontban tartott dolgozói fórumon egyhangú támogatást kapott az az álláspont, hogy a kutatók elutasítják a tervezett feldarabolást.
1956. október 23-án délelőtt még megtartották az órákat a BME-n, az ELTE rektori tanácsa kiállt a diktatúra ellen tüntetést szervező hallgatók mellett és az egyetem oktatói a diákokkal együtt vonultak a békésnek induló demonstráción, mely végül az ÁVH sortüze után a Magyar Rádió épületének elfoglalásához vezetett.
