Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
A világhírű író szerint a kötelező olvasmányok elveszik a diákok kedvét az olvasástól. Lee Child úgy véli, nem remekművekkel kellene kezdeni, hanem olyan könyvekkel – például thrillerekkel –, amelyek beszippantják a fiatalokat.
A 2027/2028-as tanévtől már a magyar hallgatók is mehetnek az Egyesült Királyságba tanulni - persze csak akkor, ha az egyetemen elérhető a program.
Kétnapos sztrájkkal tiltakoznak a tanárok a Valley Leadership Academy döntése ellen, miután az iskola a legjobb csoportok matematikáját részben egy Devonból bejelentkező „virtuális tanárra” bízta. A szakszervezet szerint ez leértékeli a pedagógusi hivatást, az intézmény ugyanakkor a súlyos tanárhiányra hivatkozik.
London és Brüsszel a közeljövőben megállapodhat a brit diákcsereprogram újraindításáról, amely lehetővé tenné, hogy a brit fiatalok ismét részt vegyenek az Erasmusban, és az európai diákok is hosszabb időre az Egyesült Királyságban tanulhassanak vagy dolgozhassanak. A tárgyalások része egy szélesebb „reset” folyamatnak, amely a Brexit utáni kapcsolatok javítását célozza, miközben a brit kormány a program költségeit is igyekszik csökkenteni.
Az elmúlt tíz év legnagyobb változtatásaira készülnek az oktatásban az Egyesült Királyságban.
A brit kormány több mint tíz év után bejelentette az első tantervi reformját. Mostantól minden gyerek számára elérhető lesz a zene és művészetek tanulása az iskolákban.
Új mémhullám árasztotta a brit tantermeket: gyerekek országszerte kiabálják a „six-seven” szavakat órák közben. A tanárok egy része nem érti, mások már taktikát dolgoztak ki a jelenség kezelésére.
A kormányzati felmérés szerint a hackerek nagyobb eséllyel célozzák meg az oktatási intézményeket, mint a magánvállalkozásokat.
Az első helyezett maximum pontot szerzett az értékelés során.
Nem mindenhol matek, fizika és irodalom várja a hallgatókat – a világ egyetemein olyan kurzusokat is indítanak, amelyek első hallásra inkább tűnnek poénnak, mint valódi tudományos tárgynak. Pedig nagyon is komolyan veszik őket: van, ahol zombiapokalipszisre készülnek, máshol a Simpson család filozófiáját elemzik, vagy éppen a Star Trek epizódjain vitatkoznak.
Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.
Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.
