Hogyan lett a világ legismertebb társasa?

A Monopoly története jóval korábban kezdődött, mint ahogy a legtöbben gondolnák. A játék alapját 1903-ban Elizabeth „Lizzie” Magie alkotta meg The Landlord’s Game néven. Eredeti célja nem a szórakoztatás volt, hanem az oktatás: a játék a monopolizmus működését és társadalmi következményeit kívánta bemutatni, különösen a vagyonfelhalmozás és a földtulajdon koncentrációjának problémáit.

Érdekesség, hogy a játék kezdetben kétféle szabályrendszerrel létezett: egy együttműködésre épülő, „igazságosabb” változattal, valamint egy monopolista verzióval, ahol a cél a többiek anyagi ellehetetlenítése volt. Ironikus módon épp ez utóbbi vált népszerűvé.

A játék különböző, kézzel készített verziókban terjedt az Egyesült Államokban, mígnem Charles B. Darrow egy ilyen változatot továbbfejlesztett, és az 1930-as években értékesítette egy játékkiadónak. A Monopoly hivatalos formában így jelent meg, a játéktér pedig Atlantic City utcáit mintázta, ahol az egyes telkek a gazdagság és presztízs szimbólumaivá váltak.

Miért lett ennyire népszerű?

A Monopoly sikerének egyik kulcsa a történelmi időzítés volt. A játék a gazdasági világválság idején vált igazán elterjedtté, amikor az emberek mindennapjait a pénzügyi bizonytalanság és a túlélés kérdései határozták meg. A játékban megjelenő gazdagodás és bukás sokak számára ismerős, mégis biztonságos, játékos formában megélhető élményt nyújtott.

Vajon miért erősebbek a scrabble-versenyeken a férfiak?

Emellett a Monopoly rendkívül könnyen tanulható, szabályai egyszerűek, mégis komplex gazdasági helyzeteket modellez. A pénzkezelés, a kockázatvállalás, az alkudozás és a szerencse mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a játék újra és újra izgalmassá váljon.

A generációkon átívelő jelenléte szintén fontos tényező: sok családban a Monopoly a gyerekkor meghatározó élménye, amit felnőttként is továbbadnak. A nosztalgia, az ismerősség és a „klasszikus” státusz erősen hozzájárul ahhoz, hogy a játék évtizedek óta megkerülhetetlen.

Érdekes tények a Monopoly-ról

• A Monopoly mára több száz különböző kiadásban létezik, amelyek helyi városokat, országokat, filmeket, sorozatokat vagy popkulturális témákat dolgoznak fel. A játékot több tucat nyelvre fordították le, és szinte minden kontinensen ismert.
• A második világháború idején különleges Monopoly-készleteket is készítettek, amelyek titokban térképeket és eszközöket rejtettek, hogy segítsék a hadifoglyok szökését.
• Létezik luxusváltozat is: a világ egyik legdrágább Monopoly-készlete aranyból és drágakövekből készült, értéke milliós nagyságrendű.
• A leghosszabb Monopoly-játék állítólag hetekig tartott, ami jól mutatja, hogy a játékidő – és a türelem – komoly kihívás lehet.

A Monopoly azért vált ki ennyi feszültséget, mert a játék működése nagyon gyorsan szélsőséges helyzeteket teremt a játékosok között. Míg egyesek egyre több pénzhez és ingatlanhoz jutnak, mások fokozatosan elveszítik a mozgásterüket, és egy pont után már alig tudnak érdemben beleszólni a játék alakulásába. Ez könnyen frusztrációhoz vezet, különösen akkor, ha a játék még hosszú ideig folytatódik annak ellenére, hogy a végeredmény már szinte borítékolható. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a siker gyakran nem tudatos döntések, hanem a kockadobás eredménye, amit sokan igazságtalannak élnek meg.

Társasjátékkal küzdenének a diákok lemorzsolódása ellen az ELTE oktatói

A Monopoly emellett olyan hétköznapi, mégis érzékeny témákat hoz játékba, mint a pénzhez való viszony, a versengés vagy a veszteség kezelése. Egy családi vagy baráti közegben ezek a helyzetek könnyen személyessé válhatnak, hiszen a játék közben mindenki máshogyan reagál a kudarcra vagy a győzelemre. A Monopoly így nemcsak egy társasjáték, hanem egyfajta „tükör” is: megmutatja, ki mennyire tud veszíteni, alkalmazkodni vagy éppen együttműködni másokkal – és ez nem mindig megy konfliktusok nélkül.