Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint az ügy nem csupán a pénzbírságról szól, hanem a törvény alkalmazhatóságáról és az uniós jogsértések megállapításáról. Facebook posztjában kiemelte:

Az EUB egy hivatalos főtanácsnoki véleményben korábban már az uniós jog súlyos megsértéseként említette a fóliás jogszabályt”

Transzmenű hőst bemutató mesekönyv: a Líra javára ítélt a Kúria

A „vesszőhiba” és a fóliázás ügye

A vitatott rendelet szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló könyveket „csak zárt csomagolásban” lehet árusítani. A probléma abból adódott, hogy a szövegben egy vessző elhelyezése miatt a jogszabály félreérthető volt: a kormányhivatal úgy értelmezte, hogy a könyveket minden esetben fóliázni kell, függetlenül attól, hogy elkülönítve árusítják-e őket a többi terméktől, míg a Líra szerint csak abban az esetben lett volna indokolt a büntetés, ha a könyveket elkülönítve helyezik ki.

A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint azonban ez a nyelvi részlet – a „vessző” – nem változtat a rendelet értelmén. Ahogy az ítéletben szerepel: „A vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok.” Más szóval, a bíróság szerint a rendelet egyértelműen előírta a zárt csomagolást, és alternatív értelmezésre nem volt hely.

Az EUB vizsgálja a gyermekvédelminek nevezett törvényt

A Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az EUB-tól, hogy a „fóliázós” rendelet összeegyeztethető-e az uniós joggal. Az EUB főtanácsnoki véleménye szerint:

ha jogsértést állapítanak meg, a bíróság köteles az uniós joggal ellentétes nemzeti jogszabály alkalmazását mellőzni.

A vizsgálat ettől függetlenül a gyermekvédelminek nevezett homofóbtörvény egészét is elemzi.