A szigorítást még májusban kezdeményezte Kósa Lajos, aki szerint sok, ma még adható utónévnek „semmi keresnivalója” a hivatalos listán.
Egy új törvénymódosítás szerint a jövőben a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, milyen utóneveket lehet adni Magyarországon. A feladatot jelenleg Hankó Balázs látja el, aki a Magyar Nemzetnek elmondta: a szigorúbb szabályozás célja, hogy a gyermekek olyan neveket kapjanak, amelyek személyiségfejlődésük és jövőjük szempontjából is megfelelőek, emellett kulturális örökségünket is tükrözik.
„Kiáltásotok üzenet” – írta Sulyok Tamás a kormányt bíráló fiataloknak
A módosítás értelmében csak a miniszteri rendeletben meghatározott listán szereplő utónevek közül választhatnak majd a szülők. A döntést egy kijelölt bizottság és szakértők bevonásával hozzák meg, a testületben egyházi és nemzetiségi képviselők, valamint néphagyományt és kultúrát képviselő szaktekintélyek is helyet kapnak. A nemzetiségi utóneveknél azonban továbbra is az adott közösségek önkormányzatainak javaslata számít mérvadónak.
Az új szabályozást Kósa Lajos terjesztette be májusban, azzal érvelve, hogy közhitelességet kell adni az utónévjegyzéknek, és ki kell szűrni azokat a neveket, amelyeknek szerinte nincs helyük a hivatalos listán. A javaslatot gyorsan elfogadták, augusztus elején pedig az új névkérelmek elbírálását is felfüggesztették.
Bár a rendszer központosítottabbá válik, továbbra is lehet majd kérelmezni új utónév felvételét az ELTE Nyelvtudományi Központnál, amely a jövőben is részt vesz a döntés-előkészítésben. Hankó Balázs hangsúlyozta: a cél, hogy a gyerekek „jó erkölcsbe nem ütköző, a magyar nyelvi környezetben nem hátrányos” neveket kapjanak, amelyek végigkísérik őket egész életükben.
