Sok diák nem tud tanulni anélkül, hogy ne kapná elő közben a telefonját. 65 százalékuk már most attól tart, hogy a digitális szokásaik hosszú távon is akadályozni fogják őket a munkában vagy tanulásban.
A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem és partnerei 13–25 éveseket kérdeztek meg Ausztráliában és Szingapúrban a közösségimédia-használati szokásaikról. A válaszadók 68 százaléka szerint a közösségi média rontja a koncentrációképességet – sokan még egy percnél hosszabb tartalomra sem tudnak figyelni – írja a Medical News.
Napi 7-10 óra - ennyit telefonoznak a magyar diákok
Az eredmények szerint a közösségi média hosszan tartó használata összefüggésbe hozható a fókusz megtartásának nehézségeivel, fokozott érzelmi kimerüléssel, valamint a függőséghez hasonló viselkedésmintákkal.
„TikTok annyira lecsökkentette a figyelmemet, hogy már egy egyperces videót se tudok végignézni” – mondta egy, a felmérésben részt vevő tinédzser.
A válaszokból kiderült: a fiatalok többsége kényszeresen használja a közösségi platformokat. Egyikük úgy fogalmazott, „mintha direkt arra lennének tervezve, hogy függővé válj tőlük.”
„Az agy megtanulja, hogy állandó újdonságot és azonnali jutalmat keressen a dopamin által vezérelt visszacsatolási hurkokon keresztül” – magyarázta Calvert professzor. „Ez hosszú távon csökkenti a mély koncentrációra és elmélyült gondolkodásra való képességünket. Olyan mintázatok alakulnak ki, mint a függőségnél: egyre nagyobb inger szükséges ugyanahhoz az élményhez.”
Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák
A kutatás szubjektív tapasztalatokra épülő eredményei jól kiegészítik a korábbi, funkcionális MRI-vel (fMRI) végzett agyi képalkotó vizsgálatokat, amelyek szintén kimutatták, hogy a közösségi média aktiválja az agy dopamin-alapú jutalmazási rendszerét, hasonlóan a függőséget okozó szerekhez.
A kutatás kulturális különbségekre is rávilágított: míg a szingapúri fiatalok üdvözölték az iskolai mobilhasználat korlátozását, addig sok ausztrál diák épp az ilyen szabályozás hiányát kritizálta. A szakértők szerint nem tiltásokra, hanem tudatosító funkciókra van szükség a közösségi platformokon – például görgetési szünetekre vagy figyelmeztetésekre –, hogy a fiatalok visszanyerhessék figyelmüket. Bár a tudomány már megadta az eszközöket, valódi változáshoz politikai és technológiai döntéshozók cselekvő szándéka is kell.
