„Nulla a valószínűsége annak, hogy ilyen sokaknak éppen egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött legyen a jövedelme”

– nyilatkozta Német Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese, reagálva Tátrai Annamária és Gábos András meghökkentő tudományos elemzésére.

A válaszonline.hu részletesen bemutatta az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója által készített tanulmányt, ami rávilágított arra, milyen furcsa dolgok történtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett magyar szegénységi adatokkal. A szakemberek azután lettek figyelmesek a szokatlan jelenségre, hogy az UNICEF észrevette, Magyarországon éppen a szegénységi küszöb fölött kicsivel csoportosul nagyon sok család jövedelme - számolt be róla a hvg.hu.

Gyanús kiugrások a statisztikákban

A két szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH 2017 után közzétett szegénységi adatai olyan anomáliákat mutatnak, amelyek szakmai tévedésre vagy adatmanipulációra utalhatnak.

A kutatók különösen arra figyeltek fel, hogy az Eurostat-adatok alapján készült hisztogramokon a jövedelemeloszlásban egy kiugró torony jelent meg a szegénységi küszöb felett, miközben az alatta lévő sávok gyakorlatilag kiürültek. A jelenség azt sugallja, hogy sok család jövedelme pontosan a küszöb fölé került, ami természetes körülmények között rendkívül valószínűtlen.

A kutatók vizsgálataik során azt is megállapították, hogy 2020-ban több száz egyfős háztartás esetében az euróban mért jövedelem irracionálisan pontos értéket mutatott: a tizedesvessző után hét számjeggyel is azonos volt az összeg. Ez a tízmilliomod pontosság véletlenszerűen nem fordulhat elő, ami újabb kérdéseket vetett fel az adatok hitelességével kapcsolatban. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a kutatók a KSH kutatószobájában sem vihették ki az adatokat, adatvédelmi szabályokra hivatkozva, amely korábban nem volt jellemző gyakorlat.

Friss adat, eddig ennyien igényelték a munkáshitelt.

Szembetűnő javulás papíron

A furcsa adatokkal párhuzamosan a KSH rendkívül kedvező szegénységi mutatókat kezdett közölni. A hivatal szerint 2015 és 2020 között 63 százalékkal csökkent a gyermekszegénység aránya, miközben a hátrányos helyzetű gyerekek száma jóval kisebb arányban esett vissza. A kutatók szerint ez a jelenség tovább erősíti azt a gyanút, hogy az adatok valóságtartalma megkérdőjelezhető.

Az adatokkal kapcsolatos problémákra korábban mások is felfigyeltek. Huszár Ákos, a Társadalmi Riport 2022-es kötetének egyik szerzője arról számolt be, hogy „2015-ben a háztartások 9, 2019-ben 13, 2020-ban pedig 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelme, mint a bruttója.”

A kutatók szerint a statisztikák hitelességének megőrzése kulcsfontosságú társadalmi ügy. Ha a hivatalos adatok manipuláció gyanújába keverednek, az súlyosan alááshatja a közbizalmat és a társadalmi szolidaritást.