Január 6-ával, azaz vízkereszttel, hivatalosan is lezárult a karácsonyi időszak, ám nem maradunk ünnepelni való nélkül. Ugyanis utána rögtön a farsang veszi kezdetét, ami idén egészen március 5-ig tart.

Honnan ered a farsang?

A farsang gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, Rómában Szaturnusz isten tiszteletére rendeztek hétnapos vigasságokat. Ez az ünnepség terjedt el később a középkorban. Maga az elnevezés viszont egy bajor-osztrák szóból ered, a „vaschang”-ból, ami először 1283-ban jelent meg írásos emlékekben – írja a Lépés Magazin.

Mára már ez átalakult „Fasching” -gá, és bár a német nyelvben a v-t is f-nek ejtik, a nyelvi alakulások közepette írásban is megváltoztatták. Egyébként magát az ünnepet „Fasnacht”, vagy „Fastnacht”-nak nevezték, amit ha lefordítunk akkor a böjt előtti utolsó éjszakét jelenti.

Bár a farsang idejét két keresztény momentum határozza meg, nevezetesen a vízkereszt napja és a hamvazószerda, mégsem keresztény ünnep, hanem pogány.

Hazánkban a középkorban honosodtak meg a farsangi szokások, elsősorban a német hagyományokat átvéve.

A középkorban úgy gondolták, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül, így a gonosz, ártó szellemek erőre kapnak. Jelmezes felvonulásokkal, vígassággal és boszorkánybábuk égetésével próbálták ezeket a lelkeket távoltartani, illetve elűzni a hideget és a szomorú gondolatokat. Voltak helyek, ahol tüzes kerekeket hajtottak végig a falvakon. A felvonulás egyébként úgy nézett ki, mint egy halotti menet, ami után hatalmas mulatságot rendeznek.

A híres mohácsi busójárás is egy farsangi szokás, ami a 18. század végén kezdődhetett. De van más nevezetes farsangi esemény is a világban, ilyen például a velencei vagy a riói karnevál.

Mi maradt meg mára a hagyományokból?

A busójárást továbbra is tartják és hatalmas turisztikai látványosság Mohácson, viszont a fővárosban elég kevés maradt meg a régi hagyományokból. Farsangi felvonulást már évek óta nem is rendeznek a fővárosban, de az iskolákban és a szórakozóhelyeken továbbra is szoktak tartani farsangi bulikat, amikre be lehet öltözni.

A nagy lakomák rendezése is kiveszett a köztudatból, viszont a farsangi fánkok hagyománya tovább él és rengeteg háztartásban továbbra is sütnek ilyenkor rendszeresen szalagos, csöröge vagy éppen olyan fánkot, amilyet a család szeret.

A bálok ideje

"Itt a Farsang, áll a bál" - hangzik a jól ismert frázis is. Az alakoskodás és a vidám jelmezek mellett a farsangi időszak az ismerkedés és a társaságba való bevezetés időszaka is volt. Ebben az időszakban rendezték a bécsi operabált is, amit idén február 27-én tartanak..

Hagyományosan a bált 180 elsőbálozó pár nyitja meg. Az eseményt rendszeresen nagy előkészületek előzik meg, és hasonlóan nagy a felhajtás a ruhákat és a táncokat illetően, mint itthon a szalagavatóknál.

Farsangi karneválok a világ körül

Valószínűleg, ha farsangi karneválra gondolunk, akkor automatikusan a velencei karnevál jut az eszünkbe. Velencében ez az esemény gyakorlatilag egyidős a várossal magával. Ilyenkor a lakosok és a hely is maszkot ölt és a színes, reneszánsz maskarákba öltözött tömeg a farsangi időszak végéig hömpölygő látványosságot nyújt az utcákon.

Bár a velencei a klasszikus, a legnagyobb karneválnak járó díjat a riói karnevál érdemli. Brazíliába a 18. századi portugál bevándorlók honosították meg az ünnepet. A ma is ismert formáját az elmúlt évszázadok formálták, és mára már egy kaotikus, vibrálóan színes és hangos esemény lett, ahol a táncé a főszerep.

Németországban is nagy hagyománya van a farsangi felvonulásoknak. Az ottani „Faschingszug”-ok hasonlítanak a legjobban azokhoz a felvonulásokhoz, amiket itthon is rendeztek. Tartományonként változó, de általában az ország a kölni felvonulás felé fordítja a figyelmét. A város utcáit ellepik a beöltözött emberek és a különböző tematikákban kiépített kocsik. Ez utóbbiak kígyózó sorban haladnak végig az utcákon, hangos zene és ajándékokat dobáló tulajdonosok kíséretében. A bajor sörfesztivál után talán ez a második legnagyobb tömeget megmozgató esemény Németország szerte.