Petőfi Sándor nevét mindenki ismeri, de tudjátok ki volt Szathmáryné Farkas Lujza, vagy azt, hogy ki készítette el az első magyar kokárdát? Március 15-e alkalmával összegyűjtöttünk pár olyan érdekességet az 1848-as forradalomról, amikről lehet, hogy még sosem hallottatok.
A népek tavaszán 1848-ban forradalmi hullám csapott át Európán. Mozgalmak sora indult a monarchikus kormányzati rendszerek átformálása érdekében. 1848. március 15-én Pest-Budán is kitört a forradalom, aminek eredményeként megszületett a modern parlamentáris Magyarország és vele együtt megkezdődött a másfél éven át tartó szabadságért folytatott küzdelem. Idáig mindenki ismeri a történetet, na de ezekről is tudtatok?
A márciusi ifjak között volt egy nő is
Szathmáryné Farkas Lujza volt az egyetlen ismert nő, akinek a forradalomban való részvételéről feljegyzés készült. A Nemzeti Színház akkor 30 éves színésznője zászlóval a kezében vonult a tömeg elején, hogy társaival kiszabadítsa a bebörtönzött Táncsics Mihályt.
A forradalom ikonikus helyszínéül szolgáló Pilvax kávéházat nem is Pilvaxnak hívták
Az 1838-ban megnyitott kávéházat egy ideig tényleg Pilvaxnak hívták a tulajdonosa, Pilvax Károly után, később azonban Fillinger János vette bérbe a helyet. A forradalom ideje alatt a helyet emiatt már mindenki Fillingerként emlegette.
Szendrey Júlia varrta meg az első magyar kokárdát, de rosszul
A kokárda eredetileg az 1789-es francia forradalomhoz köthető. Ez adhatott ihletet Szendrey Júliának, Petőfi feleségének, aki először készítette el ennek a magyar változatát a forradalom alkalmából. Azonban akarva vagy akaratlanul, de felcserélte rajta a színeket, így végül olyan lett, mint egy olasz kokárda. Ugyanis eredetileg legbelülre a nemzeti zászló felső sávjának kell kerülnie, az alsónak pedig kívülre.
Nem okozott nagy nehézséget a nyomda elfoglalása
Mivel a márciusi ifjaknak nem volt cenzori pecsétje, ezért hivatalosan nem nyomtathattak volna 15-én. Maga Landerer, a nyomda tulajdonosa tanácsolta nekik, hogy foglalják le az egyik gépet és a látszat kedvéért zárják az irodájába, így neki a későbbiekben nem kell felelősséget vállalnia az eseményekért.
A forradalmi lázban égő tömeg délben hazament ebédelni
A nyomdagép lefoglalása után és a röplapok nyomtatása közben érte a márciusi ifjakat az ebédidő. Ezért Irinyi József tanácsára mindenki hazament ebédelni, hogy utána a Nemzeti Múzeum előtt álljanak újra össze, akkor már a kezdetinél egy sokkal nagyobb tömegként.
Ha érdekel benneteket, hogyan is zajlott a március 15-ei forradalom, akkor nézzétek meg a zanza.tv által készített összefoglalót:
