Megtalálták Szent István király első ezüstdénárját a várnegyed megújítását kísérő régészeti feltáráson. Emellett több mint 1000 éves műtárgyakat, régészeti leletek és építészeti emlékeket is kiástak a kutatók.

A Magyar Nemzeti Múzeum régészei és a várnegyed műemléki megújításáért felelős szakemberek a Lancea Regis feliratú dénárt Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethette. Ez a pénzérme többek között azért is különleges, mert nagyon kevés van belőlük – alig 50 darabot ismerünk. Ráadásul egy olyan talajrétegben találtak rá a kutatók, ahonnan eddig csak Árpád-kori leletek kerültek elő.

„A Nagyszeminárium Vár utca melletti udvarának feltárásakor találtunk rá Szent István egyik első ezüstdénárjára, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy az úgynevezett Lancea Regis feliratú sorozatból való – ezek tulajdonképpen a királlyá koronázott Szent István által veretett első pénzérmék”

- mondta a mostani felfedezéssel kapcsolatban Vavra Áron, a veszprémi várnegyed beruházás műemléki projektvezetője.

1968-ig egy másik feliratú, a Stephanus Rex ezüst dénárt tartották az első magyar pénzérméknek. Azonban abban az évben Nagyharsányban egy kőbánya földmunkái során előkerültek addig még ismeretlen veretek. Az itt megtalált sorozat a pénzérme külső körében olvasható Lancea Regis, vagyis „a király lándzsája” köriratról kapta a nevét.

„A veszprémi lelet azért is kuriózum, mert egy Árpád-kori talajrétegben találtuk meg – vagyis a pénzérme a saját korából, a saját környezetéből került elő. Ez, és a most feltárt többi lelet – egy falmaradvány, valamint több kerámiaedény, többek között egy épségben megmaradt Árpád kori fazék is – újabb bizonyítéka annak, hogy a veszprémi várnegyedben már ebben a korai időszakban is éltek emberek”

- magyarázta Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum ásatásvezető régésze.

Nyitóképet készítette: Duong Li Eszter, Kristóf Virág