Olyan ősi koponyát találtak, amely nem hasonlít egyetlen korábbi premodern emberi kövületre sem. Elképzelhető, hogy ez egy új ágat jelent az emberi családfán.

A koponyát egy nemzetközi kutatócsoport – Kínából, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból – fedezte fel még 2015-ben a kelet-kínai Hualongdong régióban, 15 másik példánnyal együtt, amelyek mindegyike a késő középső-pleisztocén időszakból származik – olvasható a BBC-n. A kutatócsoport tanulmánya megállapította, hogy a HLD 6 néven ismert állkapocscsont „váratlan”, és nem illeszkedik egyetlen létező rendszertani csoportba sem. A Kínában felfedezett pleisztocén hominin-kövületeket hasonlóan nehéz volt besorolni, és korábban anomáliának tartották őket a tanulmány szerint.

Ez a felfedezés azonban, más közelmúltbeli kutatásokkal együtt lassan megváltoztatja azt, amit az emberek a késő középső-pleisztocén evolúciós mintájáról gondoltak.

A tudósok úgy vélik, hogy a késő középső-pleisztocén, amely körülbelül 300 000 évvel ezelőtt kezdődött, kulcsfontosságú időszak volt a homininok – az embernek vagy közeli rokonának tekintett fajok – evolúciójában, beleértve a modern embert is.

A felfedezett csont hasonló alakú, mint a Homo sapiens, a Homo erectusból kifejlődött modern emberfajunk állkapocscsontja. De egy másik, a Homo erectusból kifejlődött ág, a Gyenyiszoviansz jellegzetességei is észrevehetőek rajta, ugyanis a Gyenyiszovianszhoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a HLD 6-nak nincs álla.

A kutatók elmélete szerint a modern emberi jellemzők már 300 000 évvel ezelőtt is jelen lehettek Kelet-Ázsiában, illetve a HLD 6-nak egy olyan osztályozáshoz kell tartoznia, amely még nem kapott nevet.