Nincs füstje, nincs szaga és nem látszik. A snüsszt bárhol és bármikor lehet alkalmazni, nem véletlen, hogy népszerű a fiatalok körében, hiszen még órán is tudják feltűnés nélkül használni.

Itthon is egyre többen használják már a skandináv országok népszerű őrölt, nedves, füstmentes dohánytermékét. A snüssz Svédországból származik, amit sóval és vízzel összekevert, őrölt dohánylevelekből készítenek, végül pedig kis zacskókba csomagolva árulnak. Ennek új változata a nikotinpárna, ami növényi rostból készül és már nem tartalmaz dohányt. Magyarországon is ez a fajta került be az általános használatba, ugyanis míg az eredeti snüssz fogyasztása nem, de értékesítése tilos az Európai Unióban, kivéve persze a származási helyén, Svédországban. Viszont a snüssz és a nikotinpárna fogalma már annyira összemosódott, hogy az utóbbira is a snüssz megnevezést szokták alkalmazzák.

Elsősorban a fiatalok és iskolások körében kezdett el terjedni, ami feltehetően diszkrét használatának köszönhető. A süsszt az ínyre felhelyezve kell alkalmazni, ami - mivel nem ad ki magából semmilyen füstött vagy szagot - így észrevehetetlen. A diákok emiatt is részesítik előnyben, ugyanis így a tanórák alatt is bármikor tudnak snüsszözni, a tanár nem fogja észrevenni őket.

A Telex cikke szeirnt a nikotinpárnákat átlagosan a 30 év alattiak, azon belül is a 18-24 éves korosztály vásárolja. A snüssznek több fajtája is kapható, melyek között vannak ízesítettek is, ami mindig nagyobb kedvet ad a használatához, ahogy azt az Elf Bar-nál is tapasztalhattuk.

Bár a snüsszt nem lehet letüdőzni és használatát a hagyományos dohánytermékekhez képest kevésbbé tartják kársonak, nikotintartalma miatt így sem mondható biztonságosnak. Használata ennek is növelheti a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélyét és a rák kockázatát. A legnagyobb gondot pedig a szájüregben okozhatja, mivel a nikotinpárna közvetlenül az ínnyel érintkezik, így annak gyulladását tudja előidézni, ami pedig a fogak károsodásához vezethet.