Két év alatt nyolcszorosára nőtt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma. A kamaszok lelkiállapotát jelentős mértékben befolyásolta a koronavírus-járvány is, de tinédzsernek lenni ilyen stresszfaktorok nélkül is nehéz feladat.

830 fő - ennyi kiskorú kért segítséget öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt 2022-ben a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idei jelentése szerint, 996-an pedig önsértés miatt jelentkeztek a Kék Vonal alapítványnál, ami háromszor annyi, mint ahányan 2020-ban tették.

A számok drasztikus növekedésének hátterében kétség kívül a koronavírus állhat, annak is inkább a közvetett, mintsem közvetlen hatásai. Mára ugyanis a legfőbb veszélyforrás megszűnt, a hónapokon át tartó stresszhelyzet azonban rányomta a bélyegét az egyébként is érzékeny időszakot élő tinédzserkorúak lelki világára.

"Ez az időszak számukra egy kicsit a családtól való leszakadásról és az önállósodásról, a társas kapcsolatokról szól, így viszont, hogy be voltak zárva, nem volt lehetőségük igazán megélni ezeket" - mondta el az Eduline-nak Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pedagógiai szakpszichológusa.

A szakember szerint a koronavírus-járvány utóhatásai miatt látványosan megnőtt a szorongással, hangulatzavarral, esetleg evészavarral küzdő kamaszok száma, arról nem is beszélve, hogy a Hintalovon Alapítvány felmérése is rámutat a családon belüli erőszak megnövekedett arányára, aminek gyakran a gyerekek is az elszenvedői.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk ugyanakkor az sem, hogy a kamaszkor - olyan rendkívüli stresszhelyzet nélkül is, mint amilyen egy világjárvány vagy egy háború - egy meglehetősen felfokozott, szorongással is kísért időszak. A felsőoktatásba készülők idegesek lehetnek a vizsgák és a felvételi miatt, ez lehet az első szerelmi csalódások időszaka, harcban állhatnak a szüleikkel, továbbá  a testükben is számos olyan hormonális változás megy végbe, ami érzékenyebb lelkiállapotot eredményez.

Észre kell venni az apróbb jeleket

Budavári Eszter szerint az öngyilkossági késztetés, esetlegesen annak megkísérlése egy hosszú folyamat eredménye, ami a legtöbb esetben megelőzhető, és amit számos kisebb-nagyobb figyelmeztető jel előz meg. Ilyen lehet akár az alacsony önértékelés, a magára irányuló becsmérlő gondolatok, a motiváció hiánya, a romló tanulmányi eredmény és az elzárkózás a társas kapcsolatok elől, ami megmutatkozhat abban is, hogy a kamasz már nem akar iskolába menni, esetleg semmilyen társaságba nem vágyik. Ha tehát egy szülő ilyen jeleket tapasztal, érdemes elgondolkodnia azon, hogy felajánlja a segítségét a gyerekének, vagy ha ő maga nem tud segíteni, javaslatot tesz annak érdekében, hogy szakemberhez forduljanak.

Pozitív tendencia azonban, hogy bár az önsértő kamaszok aránya két év alatt közel nyolcszorosára nőtt, többségük képes arra, hogy felismerjék az állapotukat, ráadásul vágynak is a segítségre, már kialakult, vagy kialakulóban van bennük egyfajta önismeret.

Ez részben talán épp a közösségi médiának és a világjárványnak köszönhető, az elmúlt években ugyanis egyre több híres ember, színészek és énekesek vállalták fel a mentális problémáikat. Selena Gomez felvállalta a bipoláris zavarát, amiről ráadásul dokumentumfilmet is készített, de nem titkolja a problémáit Demi Lovato sem, sőt, 2018-ban a "The Rock", vagyis "A Szikla" néven elhíresült színész, Dwayne Johnson is nyíltan beszélt a depressziójáról egy televíziós interjúban. Mivel pedig a hírességek gyakran példaképet, követendő utat jelentenek a tinédzsereknek, pozitívan hat rájuk annak az üzenete, hogy akármivel is küzdenek, nincsenek egyedül, sőt, még a leggazdagabb, legsikeresebb emberek is küzdhetnek olyan problémákkal, mint amikkel ők.

 

A legfontosabb, hogy a megfelelő módokon tudjanak ezekkel megbirkózni. A cigaretta, az alkohol és az önsértés gyakran csak egy karnyújtásnyira vannak, ráadásul abban a pillanatban gyorssegélyként valóban képesek a feszültségcsökkentésre, hosszú távon viszont semmit sem fognak megoldani. Éppen ezért érdemes pszichológus segítségét kérni, aki nem csak átmeneti megoldást, de hosszabb távú segítséget tud nyújtani, hiszen léteznek technikák a stresszel és a mentális problémákkal való megküzdéshez.

Segít-e a nyári szünet?

"Nem kell csak azért fülig érő szájjal mosolyogni, mert nyár van" - teszi hozzá Pollák Éva tanácsadó szakpszichológus, a Mindwell szakmai vezetője.Tévhit ugyanis, hogy a nyári szünet kitörésével teljes mértékben megszűnnek a kamaszok problémái, hiszen - bár a szünidő valóban jelentheti egyfajta stresszfaktor megszűnését - lehet, hogy valakinek épp ebben a néhány hónapban kell súlyos problémákkal megküzdenie. Ha például egy családban problémák vannak, válnak a szülők, vagy valamiféle krízishelyzet állt elő, tovább ronthat egy tinédzser egyébként is érzékeny lelki világán, hogy nincs hova elmenekülnie, de az is előfordulhat, hogy a már megszokott közössége, az osztálytársai, vagy esetleg egy hozzá közelebb álló pedagógus hiányában nincs kivel megosztania a problémáit.

De a nyár akkor is lehet nehéz, ha szó sincs ilyesmiről. Egy nyolcadik osztályból épp csak elballagott kamasz, vagy egy egyetemre készülő végzős középiskolás számára akár az egész nyár aggódással telhet, ha egyébként is hajlamosak a stresszre a teljesítményüket illetően, ami akár testi tüneteket is produkálhat, gyomorfájdalmat, hányingert, evészavarokat.

- véli Pollák Éva, a Mindwell szakmai vezetője.

Ezeket pedig egyáltalán nem érdemes félvállról venni, sőt. A legjobb, amit egy szülő vagy egy ismerős ebben az esetben tehát, ha tudatosítja és gyakran kimondja, hogy ott van a gyerek mellett. A helyzet megoldását és esetlegesen a szakember felkeresését nem érdemes erőltetni, ha ugyanis azt a gyerek nem akarja, nem lesz hatékony a terápia, azt viszont nem árt tudatosítani, hogy bármi is történik és bármivel is kell megküzdenie, vannak felnőttek, akikhez fordulhat, és akik mellette állnak.

Nem mumus a pszichológus

A legnagyobb gát, amit egy krízishelyzet megoldásához át kell törni, az sok esetben a szakemberhez, pszichológushoz fordulás, hiszen a lelki problémák miatti segítségkérés gyakran még mindig tabu témának számít, legfőképp a szülők számára, akiknek lehet, hogy nem voltak olyan példaképeik, akik fel merték vállalni a mentális problémáikat. Szerencsére viszont a szakemberek szerint ebben is pozitív változásokat lehet észlelni, a világ egyre nyitottabb és elfogadóbb, normalizálódik a pszichológushoz járás és egyre inkább jönnek rá az emberek, hogy a fizikális egészség mellett a mentális is fontos, mert a kettő együttes megléte eredményezi, hogy valaki jól legyen.

A kulcsszó pedig egyértelműen a normalizálás és annak tudatosítása, hogy senki sincs egyedül a problémáival. Ha pedig esetleg egy kamasz mégis úgy érzi, hogy senki sem érti meg a problémáit, a pszichológusok szerint - főleg gyerekek és kamaszok számára - megoldást jelenthet a csoportos terápia (vagy akár nyári önismereti csoport), amin többen is részt vesznek, együtt vitatják meg, majd keresnek megoldást szakember segítségével a kisebb-nagyobb terheikre.