Budapest is felkerült a világ legjobb egyetemvárosainak legfrissebb, 2022-es rangsorára, amelyet a brit Quacquarelli Symonds (QS) állított össze. A listán az 58. helyet szerezte meg, a régióból csak Bécs és Prága előzte meg. A fő ok valószínűleg az, hogy Budapest még mindig a világ nyolcadik legolcsóbb egyetemvárosa.

A QS egyetemvárosokról készített, szerdán nyilvánosságra hozott rangsorának élén London, München, valamint – holtversenyben – Szöul és Tokió áll, de a tíz legjobb egyetemváros közé sorolták Berlint, Melbourne-t, Zürichet, Sydney-t, Bostont, Montrealt és Párizst is (utóbbiak szintén holtversenyben kerültek a tízes listára).

A régióból Bécs érte el a legjobb eredményt: a városban több mint húsz egyetem működik – például a nemzetközi rangsorokban évről évre kiemelkedő helyezést elérő Universität Wien vagy a kiváló gazdasági képzéseket kínáló Wirtschaftsuniversität Wien –, az ottani felsőoktatási intézmények évről évre több ezer magyar felvételizőt vonzanak. Prágát a 45., Budapestet pedig az 58. helyre sorolták a QS-rangsor készítői (ezzel Budapest valamennyit rontott, az elmúlt években a 43-56. hely között mozgott). Varsó a 60., Brno a 77., Krakkó pedig a 101. helyen végzett.

Meglepő, de több világváros – például Moszkva, Peking, Sanghaj, Los Angeles, Brüsszel – nem az első húsz között szerepel, viszont több kisebb város is feltűnik a lista elején, mint például Lausanne, Newcastle vagy Leuven (ez utóbbi nem meglepő, a Leuveni Katolikus Egyetem Európa egyik legjobbja).

Miért csak Budapest került fel a rangsorra?

Szeged, Pécs, Debrecen vagy éppen Miskolc miért nem? Budapesten kívül egy magyar egyetemvárosnak sem volt esélye felkerülni a QS listájára, méghozzá azért, mert csak olyan városokat rangsoroltak, ahol legalább 250 ezren élnek, és ahol legalább két olyan egyetem működik, amely felkerült a QS legutóbbi világrangsorára. Az első kritérium teljesítéséhez Debrecen áll a legközelebb 200 ezer körüli lélekszámával, de a második feltételnek Budapesten kívül egy magyar város sem felel meg, a 2000-es évek elejének integrációi után szinte minden nagyvárosban egy (de nagy) felsőoktatási intézmény jött létre. 

A QS szakemberei több szempont alapján értékelték azt a 164 várost, amely végül mindkét feltételnek megfelelt: az ott működő egyetemek rangsorbeli helyezése, a hallgatói „összetétel”, például a külföldi diákok aránya, olyan általános jellemzők, mint a közbiztonság, a légszennyezettség (sőt még a Transparency International korrupciós indexét is figyelembe vették), a munkáltatói aktivitás és természetesen az árak.

Budapestről elsősorban a nemzetközi összehasonlításban alacsony megélhetési költségeket emeli ki a QS városbemutató írása, amely szerint Budapest a világ nyolcadik legolcsóbb egyetemvárosa: az átlagos tandíj a fővárosi egyetemeken évente 3600 dollár, vagyis körülbelül egymillió forint, számításaik szerint egy hallgató havi 600 dollárból kijön a városban (igaz, ebben még nincs benne az albérlet díja). Hozzáteszik azt is, hogy a városban harmincöt felsőoktatási intézmény működik, ezek közül három - az ELTE, a BME és a Corvinus - szerepel a cég 2022-es világrangsorán, több egyetemen pedig angolul, franciául vagy németül is lehet tanulni. A felsorolásból persze nem maradt ki a Sziget, ahogy a romkocsmák, a múzeumok és a gyógyfürdők sem.