Holnap kezdetét veszi a nyári időszámítás, hajnal kettőről háromra kell átállítani a mutatókat. Vajon meddig marad az évenként kétszeri óraátállítás és milyen hatással van ránk? Minden, amit a téli és a nyári időszámítás közötti váltásról tudni kell.

Március 28-án hajnali 2-kor 3 órára kell előtekerni az órákat, akkor kezdődik a nyári időszámítás – ám azt egyelőre nem lehet tudni, vajon ez lesz-e az utolsó alkalom.

Az ugyanis még nem derült ki, hogy Magyarország melyik időszámítást választja - ennek meghatározása ugyanis az EU-tagállamok dolga. Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta ugyan az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot az eredeti kezdeményezés szerinti 2019 helyett azonban 2021-ben határozta meg, így döntés azóta sincs. A mutatók tekergetése azonban nem tesz jót a bioritmusunknak. Bárdos György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának professora szerint az óraállítások negatív hatásai meghaladják a pozitívakat, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy a nyári és téli időszámítás rendszerét érdemes lenne teljesen megszüntetni.

Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, elvileg utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történne meg.

Melyik lenne az ideális?

Nemrég szakértőkkel beszélgettünk arról, mi lenne a jó döntés hosszútávon. Annak ellenére, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámításra szavazna, a kutatók ezzel nem értenek egyet.

Ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”

- mondta az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. Hozzátéve: Magyarország földrajzi helyzetének megfelel a téli, azaz a standard időszámítás, így ez lenne az optimális. A Magyar Alvás Szövetség is úgy véli: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták. A szövetség szerint fontos lenne, hogy az emberek véleményét is meghallgassák a kormányok, de a tudomány álláspontját sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Nem jó, de ez van

Léteznek általánosan elfogadott módszerek a negatív hatások csökkentésére. Bárdos György szerint ilyenkor érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat az időeltolódáshoz, akár úgy is, hogy az óraállítás előtt egyre korábban fekszünk le (ez naponta néhány perccel korábbi lefekvést jelent), illetve a korábbi elalvást segítő nyugtató, relaxációs gyakorlatokat végezni - írja az ELTE közleményében. A reggeli rutinba pedig érdemes a vérkeringést serkentő gyakorlatokat beiktatni.