Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Soproni Egyetem története.

Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola - ez volt a neve 1904-től annak az intézménynek Selmecbányán, amely a trianoni békeszerződés után Sopronba került, és amely együtt tekinthető a mai miskolci és soproni egyetem elődjének is.

1934-1949 között - névváltozás után - a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán folyt az erdőmérnök képzés - írja a Soproni Egyetemen honlapján - amely az alapja volt a soproni egyetemi képzésnek. Később az erdőmérnöki kar maradt, az egyetem többi része pedig "visszaköltözött", akkor már Miskolcra - így született meg a Nehézipari Műszaki Egyetem néven a mai miskolci egyetem elődje.

A soproni kar 1952-ben Erdőmérnöki Főiskola néven önálló egyetemmé fejlődött. Rá tíz évre a Faipari Mérnöki Kar létrehozásával megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem. Majd 1996-tól Az intézmény neve Soproni Egyetem lett.

Közben létrejött a felsőfokú Óvónőképző Intézet, amely aztán Benedek Elek Pedagógia Főiskolaként működött, ezt a 2000-ben hét egyetemi karral létrejövő létrejövő Nyugat-magyarországi Egyetemhez csatolták. Majd több kar különválásával 2017-től - elnyerve mai formáját - ismét Soproni Egyetem lett az intézmény neve.

Még több egyetem történetéről itt olvashattok.