A gyerekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg az Európai Parlamentben: 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. Az EP célja, hogy a fiatalokat jobban megvédjék a káros tartalmaktól és a digitális függőségtől.
Ha az állampolgárokon múlna, Ázsiától Dél-Amerikáig szigorítanának.
A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
A Meta új szabályozással korlátozza a tizenévesek hozzáférését a kifogásolható tartalmakhoz.
A dán miniszterelnök szerint a digitális világ elveszi a gyerekek gyerekkorát, ezért radikális lépésre készül a kormány.
A Global Witness legújabb vizsgálata szerint a TikTok keresője akkor is pornográf tartalmakat ajánl fel 13 éves felhasználóknak, ha be van kapcsolva az alkalmazás korhatáros tartalmakat kiszűrő „Restricted Mode” funkciója.
Október végétől a Kids Wallet nevű applikációval blokkolják Görögországban a 16 év alattiak hozzáférését a közösségi médiához. Az EU-ban elsőként bevezetett intézkedés a Facebookot, TikTokot, Instagramot és más platformokat is érinti.
Egy francia parlamenti vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy 15 év alatti gyerekek egyáltalán ne használhassanak közösségi médiát, a 15–18 éveseknek pedig éjszakai digitális kijárási tilalmat vezetnének be 22:00 és 08:00 között.
Eddig kivételt jelentett a decemberben életbe lépő szabályozás alól, mostantól azonban úgy néz ki, ezt sem használhatják majd a 16 éven aluliak.
Egyfajta „digitális pénztárca” létrehozásával tudnák ellenőrizni, hogy ki múlt el ténylegesen 16 éves.
Sok diák nem tud tanulni anélkül, hogy ne kapná elő közben a telefonját. 65 százalékuk már most attól tart, hogy a digitális szokásaik hosszú távon is akadályozni fogják őket a munkában vagy tanulásban.
Korábban csak korlátozták, most viszont teljesen kizárná a tinédzsereket a közösségi oldalakról Franciaországban.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
