A felsőoktatási felvételi megújításának fontos eleme, hogy a többletpontok rendszerét kiszervezték az egyetemeknek, amelyek így maguk dönthetik el, mit és hány ponttal jutalmaznak. A listákban egészen furcsa jogcímek is feltűnnek.
2024 óta a felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg, hogy a felvételin maximálisan elérhető 500 pontból 100-at milyen követelményekért, illetve eredményekért adnak. Míg azonban a korábbi rendszerben ez a 100 pont csak nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, esélyegyenlőség jogcímen, valamint tanulmányi versenyen és sportban elért eredményekért járt, az Oktatási Hivatal gyűjtése szerint 2024 óta a leggyakrabban
- tanulmányi és művészeti versenyen elért eredmény,
- nyelvtudás,
- esélyegyenlőség megteremtése,
- munkatapasztalat, önkéntes tevékenység,
- nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga,
- emelt szintű érettségi, felvételi vizsga,
- kompetenciateszt,
- sporteredmény,
- szakképesítés,
- felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél érhet extra felvételi pontokat.
Egyes egyetemeken ugyanakkor egészen meglepő dolgokat is jutalmaznak. Olyasmiket is, amelyeknek a felvételiző diákok tudásához, képességeihez nem sok közük van.
Szorgos hitélet
Részben talán az önkéntes tevékenység kategóriájába sorolható, hogy főként az egyházi egyetemeken bőkezűen jutalmazzák a diákok hitéletét és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket. Legyen szó arról, hogy valaki a helyi gyülekezetben tevékenykedik, vagy egyszerűen egyházi középiskolába jár és ott részt vesz a hittanórákon, esetleg még abból is érettségizik, ezek a katolikus, az evangélikus és a református egyház fenntartásában működő egyetemeken is pontokat érnek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen például 15 pont jár a középiskolában tanult katolikus hittanért, 10 pont a helyi katolikus egyházközösségben folytatott aktív részvételért és 50, ha valakinek van hitélethez köthető korábbi végzettsége. A Károli Gáspár Református Egyetemen 25 pontot ér, ha a felvételiző református középiskolából érkezik, szintén 25 pontot a hittanból tett érettségi vizsga és 20 pontot, ha valaki a Magyar Református Egyháznál önkénteskedik. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen pedig a hittanból tett jeles érettségit 30, a jót 20 intézményi ponttal értékelik.
Önkéntes katonai szolgálat
Akár a maximális 500 pontot is túllépheti azoknak a hallgatóknak a felvételin szerzett összpontszáma, akik a tanulmányaik mellett önkéntes, tartalékos katonai szolgálatot vállalnak. Erre minden egyetemen ugyanazok a szabályok vonatkoznak, az Oktatási Hivatal szerint ugyanis ez hivatalosan nem intézményi, hanem központilag adandó többletpont. A Honvédelmi Minisztérium rendelete alapján az alapkiképzés elvégzéséért 16 pont jár, a legalább hat hónapos szolgálat 32 pontot, további hathavi egybefüggő katonai szolgálat – összesen tehát 12 hónap – pedig 64 pontot ér. A többletpontokra megszerzett jogosultságok nem évülnek el, azok megszerzéséhez a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság által kiállított igazolás szükséges.
Nyílt nap, motivációs levél, Kutatók Éjszakája
A szokatlan intézményi pontok körébe tartozik az is, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán a kar által kiállított igazolás ellenében 10 intézményi többletpontot kapnak azok a felvételizők, akik részt vesznek a nyílt napon. Ugyanezért 3 pont jár a Debreceni Egyetem egyes képzésein is, 5 pont pedig azért kapható, ha a felvételiző az elmúlt öt évben legalább egy alkalommal részt vett a Kutatók Éjszakája programjain is az egyetemen. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán pedig minden alapszakon akár 50 pluszpont is kapható, ha a felvételiző motivációs levelet ír, vagy részt vesz az egyetem által szervezett felvételi beszélgetésen. Ugyanez 50 pontot érhet a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán is.
Rokon, aki ugyanazon az egyetemen végzett
A furcsa többletpontok csúcsa, hogy vannak egyetemek, ahol pontokat ér, ha a felvételiző közvetlen közeli családjában van olyan, aki szintén abba az intézménybe jár vagy ott szerzett korábban diplomát. A Dunaújvárosi Egyetemen például 15 pont jár azért, ha a jelentkező nagyszülője, szülője, testvére, házastársa vagy gyereke is erre az egyetemre járt, jár. További 30 pont szerezhető, ha magának a jelentkezőnek már van olyan végzettsége, amit ezen az egyetemen szerzett, ha pedig a középiskolás évei alatt legalább 10 órányi közösségi szolgálatot itt végzett, azt 20 ponttal jutalmazzák.
Az egyetemnek tetsző középiskola
Szintén pontok járhatnak azért, ha a felvételiző az egyetem fenntartásában működő vagy „neki tetsző” középiskolában végzett. A Dunaújvárosi Egyetemen például automatikusan megkapják a maximális 100 pontot azok a diákok, akik a Bánki Donát Technikumban érettségiztek. 50 pont pedig azoknak is jár, akik egyszerűen Pakson vagy Dunaújvárosban jártak középiskolába. Az Általános Orvostudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar kivételével szintén pontok járnak hasonló jogcímen a Pécsi Tudományegyetemen is. Ebben az esetben a „meghatározott vármegyékben működő köznevelési intézményben szerzett érettségi bizonyítvány alapján 10 intézményi pontot adnak a 4,2-es átlagot elérő érettségi eredményért.”
MCC-tagság és felvételi előkészítők
Többek között a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen is pontokat ér, ha a felvételizők korábban elvégezték az egyetem által szervezett felvételi előkészítők valamelyikét. De 2025-től azért is pontok járnak számos egyetemen, ha a felvételizők elvégezték a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Középiskolás programját vagy valamilyen e-learning-képzését. A Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen például ezekért maximum 10 pont kapható, a Miskolci Egyetemen pedig 20.



