A 2012-es iskolakötelezettség leszállításának hatására az iskolát korán elhagyók nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, cserébe megnőtt a szegények között a leányanyák száma – állítja egy friss, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent tanulmány, amit a G7 ismertetett.

Annak eredményeképpen, hogy az iskolakötelezettség módosítását bevezették 2012-ben, már nem kötelezhetőek a diákok az érettségi megszerzésére. Emiatt az elmúlt 15 évben az OECD országai közül Magyarországon nőtt a legnagyobbat az iskolaelhagyók aránya.

Amíg 2005-ben ez az arány csak enyhén volt magas, addig mostanra már a uniós és V4-es viszonylatban is nagyon magassá vált.

2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami egyedülálló jelenség az OECD-országok között.

Anyagilag is megéri továbbtanulni

A továbbtanulás minden felmérés szerint kifizetődő lenne, ugyanis sokkal könnyebben találnak munkát azok, akik magasabb képzettséggel rendelkeznek. A csak 8 általánost végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek többet.

A problémát azonban a korhatár korábbi visszaállítása sem oldaná meg, mivel az előző, 18 éves korig tartó iskolakötelezettség sem tudta növelni a középfokú végzettséghez jutás esélyét. Az iskolakötelezettség 16 éves korra való leszállításakor a kormány azzal érvelt, hogy hiába fizetődik ki a tanulás, az oktatás költségei is magasak. Így aki amúgy sem szeretne érettségit, az inkább dolgozzon.

A Munkaerőpiac 2022 című kiadványa szerint ezzel a változtatással „a diákok esélye a lemorzsolódásra közel 70 százalékkal nőtt, a közfoglalkoztatásba kerülés esélye majdnem duplázódott, a “passzívvá” válás (foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben sem vesz részt)  esélye másfélszereződött” – írja a 7G.

A felmérés szerint mindemellett az elsődleges munkaerőpiacon való foglalkoztatás esélye nem nőtt. Azonban majdnem 30 százalékkal emelkedett a fiatalon gyereket vállaló nők száma.

A kiadvány szerint ezek a hatások főként a hátrányos helyzetű tanulók között figyelhetőek meg. Főleg olyan településeken erősebbek, ahol amúgy is alacsony a foglalkoztatási ráta, és azon diákok között, akik a matematikai kompetenciateszteken az átlagnál gyengébben teljesítenek.

A gyermekvállalás valószínűsége szintén a hátrányos helyzetű csoportokban nőtt meg jelentősen.

“Tanulmányunk legfontosabb következtetése, hogy az iskolakötelezettség korhatárának csökkentése úgy növelte meg a lemorzsolódás esélyét, hogy az iskolából kikerülő fiatalok (legalábbis rövid távon, 16–18 éves koruk között) nem tudtak beilleszkedni a munkaerőpiacra”, összegezték a kutatók. Ezen túl a társadalmi egyenlőtlenség növelése az intézkedés egyetlen közösségi következménye.