"Önként vállalt túlmunka" lenne a tanárhiány miatti helyettesítés a szakképzésben Közoktatás
Eduline

"Önként vállalt túlmunka" lenne a tanárhiány miatti helyettesítés a szakképzésben

Nincs szó a megígért béremelésről a szakképzési törvényhez készült, a Népszava birtokába került végrehajtási rendelettervezetben, amely önként vállalt túlmunkának minősítené a be nem töltött munkakörbe tartozó feladat ellátását és több, a tanításhoz kapcsolódó tevékenységet a kötetlen munkaidő részévé tenne.

"Önként vállalt túlmunkának" minősítenék, ha a szaktanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia. Emellett a tanórán kívüli feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerülne a kötetlen munkaidő részbe - írja a Népszava a birtokába került, az új szakképzési törvényhez tartozó végrehajtási rendelet tervezete alapján.

Így szinte lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni - írja a lap. A pedagógusokat az eddigi hét év helyett négyévente köteleznék legalább 60 órás továbbképzésre, amit vállalati környezetben vagy képzőközpontokban kell majd teljesíteni a szakképzésért felelős miniszter által jóváhagyott programokon. Aki nem vesz részt ezeken vagy a képzéseket nem fejezi be sikeresen, annak megszüntethetik a munkaviszonyát.

A tervezetben nincs szó a kormány által ígért 30 százalékos béremelésről, kedvezőbb bérezési rendszerről, a munkáltatóval köthető béralku lehetőségéről, amellyel a szakoktatók státuszának 2020. július 1-jén életbe lépő változását - a közalkalmazotti státusz elvesztését - indokolták.

A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a béremeléshez, a változás pedig kiszolgáltatottá teszi a tanárokat, akiknek a jogviszonyát könnyebben lesz megszüntetni. Ezzel együtt rövidül a felmentési idő, megszűnik az áthelyezési lehetőség, a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége, az 50 százalékos utazási kedvezmény, a jubileumi jutalom sem garantált, és a túlóratörvényt is könnyebb lesz alkalmazni.

Míg a köznevelésben megszüntették a tantestületek véleményezési jogát az igazgatói kinevezéseknél, a szakképzésben erre 15 napot adna a tervezet, a véleményt ugyanakkor nem kell kötelező jelleggel figyelembe vennie a döntéshozónak. A tervezet lehetővé tenné, hogy a fejlesztőpedagógusi, iskolapszichológusi, könyvtárostanári tevékenységet „szolgáltatásvásárlás” útján, vagyis külsős vállalkozókkal, cégekkel végeztesse el az intézmény.

A lap információi szerint a törvény végrehajtásáról szóló rendelettervezetet a nagyobb érdekképviseletek – mint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vagy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – már nem is kapták meg, azt csak a Szakképzési Innovációs Tanács tagjainak küldték meg egyeztetésre.

A szakképzési törvényről itt olvashatjátok összefoglalónkat, az átalakításokkal kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

A PSZ szerint valótlansággal teli a levél, amellyel az államtitkár nyugtatná a szakoktatókat

Szerdán körlevelet küldött a szakképzési centrumoknak a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, amelyben arról győzködi a szakképzésben oktatókat, jól járnak a közalkalmazotti jogviszony elveszítésével - írja a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a levél több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hirdetés