Iskolaérettségi vizsgálatok: továbbra is sok a kérdés az új rendszer körül Közoktatás
Csik Veronika

Iskolaérettségi vizsgálatok: továbbra is sok a kérdés az új rendszer körül

Továbbra sem teljesen világos, hogy pontosan kik döntenek jövőre arról, hogy az iskola előtt álló gyerekeknek menniük kell vagy maradhatnak egy évet az óvodában. Habár sejtések, ígéretek és pletykák vannak az iskolaérettségi vizsgálatok körül, hivatalos magyarázat még nem érkezett az illetékesekhez. Többek között erről és az új rendszer kérdéseiről beszélgettünk Verba Attilánéval, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével.

„Vak vezet világtalant. Az óvónők is sötétben tapogatóznak, maximum a korábbai tapasztalataikra vagy a hallomásokra hagyatkozhatnak. Ezzel viszont nem sokra mennek”

 – mondta az iskolaérettségi vizsgálatok körüli helyzettel kapcsolatban az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke.

Sok szülő az eddigi bizonytalanság és tehetetlenség miatt úgy döntött, hogy még ebben az évben elviszi a gyermekét egy iskolaérettségi vizsgálatra. Vannak olyan helyek – mondja az óvodapedagógiai tagozat elnöke - ahol a pedagógiai szakszolgálatok nyitottak erre és vállalnak is ilyen vizsgálatot, illetve befogadják ezeket a kérelmeket. A legtöbb helyen azonban a szülők nem nyújtanak be ilyen kérelmet és inkább várakozó állásba helyezkednek.

Arról nem is beszélve, hogy a pedagógiai szakszolgálatok annyira le vannak terhelve, hogy a sok beérkező vizsgálat lebonyolításához nem is lenne kapacitásuk. Illetve ezeket a vizsgálatokat hagyományosan tavasszal, az általános iskolai beiratkozás előtt végzik. Hiszen, a vizsgálat akkor már tud adni egy olyan eredményt, amiről el lehet dönteni, hogy az adott gyerek iskolaérett-e, vagy a szeptemberi iskolakezdésig az lesz-e. „Ezek a korai vizsgálatok és eredményeik nem feltétlenül adnak hiteles képet, hiszen a gyerekek három hónap alatt is sokat fejlődhetnek” – mondja a szakember.

Ez a káosz pedig nem tesz jót az óvodai nevelésnek, a szülők pedig teljes joggal aggódnak és próbálják a gyerekeket kimenekíteni még egy évre az iskolából.

Mi a szabály a szabályra?

A PSZ óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint abszolút nincsen támpont, sem az óvodapedagógusok, sem a szülők birtokában. Annak ellenére sem, hogy nyár elején még kormányzati oldalról is azt mondták, hogy szeptember elejére kijön a végrehajtási rendelet, amiből mindenki tájékozódhat majd. Miután ez láthatóan nem történt meg, az október-november környéki következő határidő pedig szintén kérdéses, a szakmában vannak, akik már azon sem lepődnének meg, ha még későbbre, december 31-ig ígérnék a végrehajtási rendeletet.

A legfrissebb információk szerint az iskolaérettségi vizsgálatok kérelmeit az Oktatási Hivatal fogja elbírálni, a befogadott igényeket pedig a pedagógiai szakszolgálatokhoz továbbítják az iskolába lépéshez szükséges felmérésére. A vizsgálat menete várhatóan az lesz, hogy hivatal online felületére beérkezett kérvényeket nagyrészt óvodapedagógus szakemberek bírálják el – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében. Ők a szülők által kiválasztott, valamint feltöltött dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. Negatív elbírálás esetén a szülő csak közigazgatási perben érvényesítheti ellenvéleményét.

Változik az iskolaérettség felmérésének módja: vizsgálatot indított az ombudsman

Nagyon sok a kérdés az iskolaérettségi vizsgálatok átalakításával kapcsolatban, ezért az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot indít az ügyben - írja a hvg.hu.

Pedagógiai jellemzés továbbra is fontos lesz

A rendszer eddig is úgy működött, hogy a szülők kérelmére az óvodapedagógusok összeállítottak egy pedagógiai szakvéleményt, ezzel lehetett alátámasztani azt, hogy miért indokolt az, hogy a gyerekek még egy évig óvodában maradhassanak. Ennek a szakvéleménynek pedig az új rendszerben is nagy szerepe lesz. A szülőknek az óvodapedagógussal együtt kell döntenie erről, hiszen a pedagógus írja a pedagógiai jellemzést az óvónők írják. Ezzel lehet indokolni azt, hogy miért indokolt a gyerek visszafogása. Persze, ha erre nem lesz formanyomtatvány, akkor ezt is az óvodapedagógusoknak kell majd megírnia – teszi hozzá az óvodapedagógiai tagozat elnöke.

Ez jövőre sokakat érinthet, ugyanis a nyáron megszavazott módosítás egyik szigorítása, hogy az eddigi rugalmas iskolakezdést felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Aki adott év augusztus 31-én betölti a hatodik életévét, annak kötelező iskolába mennie. A szülők ez alól természetesen továbbra is kérhetnek felmentést, azonban ennek menete is változik. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez is átkerül a hivatalos, állami szervhez ezzel megkurtítva a szülők és az óvodapedagógusok jogkörét. A felmentést pedig szintén azon év január közepéig kérheti a szülő, amikor a gyermeke betölti a hatot.

„Eddig az illetékeseknek is csak sejtéseik voltak, hogy az új rendszerben is a pedagógiai szakvélemények alapján fognak dönteni az állami szervben. Ennek több okai is van, egyrészt mert arra ott sincs kapacitás, hogy egyenként személyesen megvizsgálják a kérelmeket. Másrészt szakmaiatlan is lenne, hogy a szülőt és gyereket az állami szerv személyesen hívja be a felmérésre. A beadott pedagógiai szakvélemény, esetleges orvosi, pszichológiai vélemény fog majd dönteni. Ez már csak azért is indokolt lenne, mert ki ismerhetné jobban a gyerekeket, mint az a pedagógus, aki 3 évig dolgozott együtt vele?” – magyarázza az elnök.

Ha a szülő ezek után nem ért egyet a döntéssel, akkor fellebbezésre van joga, mehet a bírósághoz - álla törvényben. Azonban az is kérdéses, hogy ezeket a fellebbezéseket kihez kell benyújtani, hiszen a bíróságnak önmagában nincs jogköre felbírálni az állami szerv véleményét. Valószínűleg, ha a kérelmet is ennek a szervnek kell benyújtani, nagy eséllyel a fellebbezést is – teszi hozzá szakember.

Az pedagógusok és a szülők csak abban reménykednek, hogy ha a január 15-ig be kell adni a kérelmeket, addig kiderül, pontosan hova. Azonban azt sem lehet tudni, hogy ha a kérelmek befutnak 15-ig, az illetékeseknek mennyi idő alatt kell elbírálni. Az viszont tény, hogy áprilisban iskolai beíratások vannak, addig illene döntést hozni.

Ez egy őskáosz lesz

Ha más nem, legalább az biztos, hogy ez az időszak nem lesz egyszerű a szülőknek. Ha ugyanis a hatéves gyerekek zöme elmegy az iskolába, akkor ott lesznek problémák.: emelkedhetnek az osztálylétszámok, gondot jelenthet a helyhiány.

„Hol tudnak azokra a gyerekekre odafigyelni, akiknek az iskola elején szüksége lenne plusz figyelemre” – teszi fel a kérdést a óvodapedagógus tagozat elnöke. „Aki hivatalosan iskolaérett, az augusztus végén még óvodás, nem lesz belőle egy nap alatt iskolás. Nem is beszélve azokról a gyerekről, akik - habár hatévesek az iskolakezdés napján - igazából nem is iskolaérettek. Ezek a gyerekek már a sulis éveik elején komoly kudarcélményekkel találkozhatnak. Vajon a szülőnek lenne a feladata, hogy esténként leüljenek a napi 6-7 órát végig ülő gyerekkel gyakorolni, házit írni és dolgozatra készülni?”

Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban

Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hirdetés