Ahogyan arról már mi is beszámoltunk, bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója a méltánytalan fizetések miatt. Ezt követően a BME oktatói is csatlakoztak a követeléshez, és hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek. Majd a a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak közel hetven százaléka csatlakozott az akcióhoz.

Az alacsony bérek mostanra az oktatók nyílt levelei szerint az egyetemek működését és alapfunkcióik teljesítését is veszélybe sodorják: a doktoranduszok, tanársegédek, adjunktusok, oktatók elhagyják a pályát, fiatalok nem érkeznek, az oktatók kénytelenek másod- és harmadállásokat vállalni, saját kutatásaikat háttérbe szorítani – írta meg a G7.

Azt is kifejtették, hogy az állami egyetemeket a fenntartójuk hozza kényszerhelyzetbe: mivel az állami finanszírozási kvóta évek óta változatlan, az elértéktelenedést az egyetemeknek évről évre ki kell gazdálkodni, miközben költségeik folyamatosan emelkednek az infláció miatt. Ennek terhét pedig kénytelenek egyre inkább a munkavállalóikra tolni.

„Ha nem lenne egy teljesen más területen jobban fizető másodállásom, nem taníthatnék az egyetemen”

– mondta a lapnak egy a harmincas éveiben járó adjunktus, aki az ELTE-n dolgozik. A havi bére 421 181 forint, ami nettóban mintegy 280 ezer forint. Ez a 655 600 forintos decemberi nemzetgazdasági bruttó átlagbér kétharmadát sem éri el.

Egy vidéki, alapítványi egyetemen adjunktusként dolgozó forrás szerint ott sem sokkal jobb a helyzet: neki jelenleg nettó 342 ezer forint a fizetése, durván bruttó 500 ezer forint, ebben már benne van az útiköltség-támogatás is. Az alapítványi kiszervezés után mintegy 20 százalékkal emelkedett a bére, az emelést viszont nagyjából el is vitte az infláció. A G7 kapott aktuális, 2024. eleji béradatokat a Pécsi Tudományegyetemről, ahol a 425 adjunktus bruttó átlagbére 641 ezer, a 253 tanársegédé pedig 494 ezer forint volt.