Rúdugrásban és kalapácsvetésben is sikerült érmet szereznie az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak.
Az egyetem minden karáról csatlakoztak a tiltakozáshoz az ELTE dolgozói.
Maximum 50 pluszpontot szerezhettek a felvételin a nyelvvizsgával, ha az ELTE-re készültök.
Június 24-én a Magyar Közlönyben meg is jelent a döntésről a jogszabály. Mindezt úgy, hogy az MTA visszavenné az intézeteket.
Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.
Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.
Feltételként azonban megszabták, hogy a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítsanak számukra.
Kormányzati nyomás állhat a háttérben.
Volt olyan magyar felsőoktatási intézmény, amelyik közel 40-et, de a többiek közel 100 hellyel is előrébb kerültek a Center for World University 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorában.
Mátyus Edit, az ELTE kémikusa, az Osztrák Tudományos Akadémia méltatása szerint a kvantummechanika területén úttörő kutatásokat végez.
A joghallgatók nemcsak a világ legjobb tizenhat csapata közé jutottak a szóbeli fordulóban, de az írásbeli beadványok versenyében érmet is szereztek.
A bírálóbizottság a decemberi védés után, a felmerült kritikák ellenére is megítélte Orbán Balázsnak a doktori címet.
Tanárokat kérdeztünk arról, hogy ők miket olvasnak a nyáron, a nyaralásukon, illetve milyen könyveket ajánlanának jó szívvel a diákjaiknak, hogy felélénkítsék a bennük rejlő könyvmolyt.
